2015-től be kell jelenteni a NAV-nak a munkavállalói értékpapír-juttatási programokat

A hazai adórendszer is elismeri, és adópolitikai eszközökkel támogatja is ezeket a programokat. Így 2003-tól nálunk is kedvező adózási feltételek mellett juttatható a munkavállalóknak értékpapír (üzletrész, részvény) vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog (vételi, jegyzési vagy más hasonló jog).

A program során megszerzett értékpapír a munkavállaló számára adómentes bevételnek minősül. Amennyiben az értékpapír elidegenítésére a kötelező tartási időszakon, 2 éven túl kerül sor, úgy az abból származó jövedelem után az árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint kell adózni, vagyis 16 százalék szja-t és 14 százalék ehot kell fizetni a juttatás eredeti értéke és eladási érték közti különbség után. Az értékpapír-juttatási program tehát egyszerre jelent a munkavállalók számára kedvező adóztatású juttatást, a munkáltatók számára pedig egy jól szabályozható eszközt a munkavállalók hosszú távú elkötelezettségének biztosítására.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programra vonatkozó feltételeket (juttatható értékpapírok, részvételre jogosultak köre, kötelező tartási időszak stb.) az Szja törvény tartalmazza. Amikor egy cég a program kidolgozása mellett dönt, fontos, hogy ezeket a szabályokat figyelembe vegye. Ha ugyanis a cég által kidolgozott program mégsem felel meg a törvényi feltételeknek, úgy az értékpapír-juttatás a felek között fennálló jogviszony alapján a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles.

Változások 2015-től

2015-től módosultak, kiegészültek a programok bejelentésére, illetve a velük kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok.

A 2015. január 1-jétől be kell jelenteni a NAV-nak az ilyen programok indítását. A programot szervező vállalkozásnak be kell nyújtania az adóhatósághoz a program indításáról szóló, a munkavállalóknak és a vezető tisztségviselőknek elküldött tájékoztató felhívás másolati példányát a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig.
Ez azért érdekes, mert 2014 előtt az elismert program egyik minősítési feltétele volt a program nyilvántartásba vétele az adóhatóságnál, amely a benyújtott kérelem és dokumentumok pozitív elbírálása után vette fel a programot a hatósági nyilvántartásba. Vagyis tulajdonképpen csak 2014-ben nem kellett a vállalkozásoknak bejelentést tenniük a NAV felé, most a 2014-es lazább szabályokhoz képest ismét szigorúbbak lettek a feltételek.

A másik változás a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik. A program keretében ugyanis (2008 óta) bármely EGT-államban, illetve OECD-tagállamban forgalomba hozott értékpapír juttatható, vagyis ennek megfelelően a programot szervező vállalkozás külföldi kapcsolt vállalkozása és annak értékpapírjai is bevonhatók a programba.
Mostantól azonban amennyiben a programszervező cég és a programba bevont kapcsolt vállalkozása között időközben a kapcsolt vállalkozási jogviszony megszűnik, akkor ezt követően a kapcsolt vállalkozásnak adatot kell szolgáltatnia az adóhatóság számára a külföldi befektetési szolgáltatónál letétbe helyezett értékpapírokról saját munkavállalói és vezető tisztségviselői vonatkozásában. Az ehhez szükséges adatokat a programszervező köteles neki átadni, valamint köteles vele együttműködni az adókötelezettség teljesítése érdekében. Ellenkező esetben a jogkövetkezményekért egyetemlegesen felelnek.

Adózásról érthetően HRBlog