315 milliós kárt okozott egy munkaerő-kölcsönző cég
A kiskunfélegyházi vállalkozás fiktív számlákat állított ki, ezzel több mint 315 millió forint kárt okozott a költségvetésnek.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indítványozta hét gyanúsított - öt férfi és két nő, köztük egy ügyvéd - letartóztatását, akik munkaerő kölcsönzés során a munkabérek feketén történő kifizetéséhez fiktív számlákat állítottak ki és ezzel a költségvetésnek több mint 315 millió forint kárt okoztak.
Az ügyészség csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a megalapozott gyanú szerint 2015 és 2019 között egy Bács-Kiskun megyei húsipari cég részére egy kiskunfélegyházi vállalkozás munkaerő kölcsönzéssel biztosított munkavállalókat. A munkaerő-kölcsönző cég azonban a munkavállalóknak a munkabért feketén - adó- és járulékfizetés nélkül - akarta kifizetni. Ehhez valótlan tartalmú számlákat fogadott be, majd a beszámlázó cégek képviselői a fiktív számlák összegének átutalása után felvették a pénzt a bankszámláról és azt átadták a megrendelők részére. A kiskunfélegyházi cég ebből a pénzből fizette ki feketén a béreket.
A bűnszervezetre február 25-én csaptak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói, az akcióban a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ügyészei és a TEK munkatársai is részt vettek. Az akcióban 15 helyszínen kutattak, több mint 600 millió forint számlapénzt, értékes autókat és ingatlanokat is zároltak.
Az egyik őrizetbe vett férfit - egy szolnoki ügyvédet - ezen kívül jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettével és hamis tanúzásra felhívás bűntettével is gyanúsítják. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványozta az őrizetbe vett gyanúsítottak letartóztatását, ugyanis a terhükre rótt bűncselekmények súlyossága, büntetéssel fenyegetettsége miatt - 5 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztés - tartani kell attól, hogy szabadlábra kerülésük esetén a hatóságok elől megszöknének, elrejtőznének.
Ezen kívül attól is tartani kell, hogy a gyanúsítottak bizonyítékok, elektronikus adatok, vagyonelkobzás alá eső dolgok elrejtésével, megsemmisítésével veszélyeztetnék a bizonyítást. Végül a bűncselekmények több éven át tartó, szervezett elkövetése miatt a bűnismétlés veszélye is a letartóztatás elrendelését indokolja - tették hozzá.
Mint írták, a Kecskeméti Járásbíróság február 27-én döntött a főügyészség indítványairól és öt férfi gyanúsított - köztük a szolnoki ügyvéd - esetében elrendelte a letartóztatásukat. A két további gyanúsított esetében a bíró letartóztatás helyett enyhébb kényszerintézkedésként bűnügyi felügyeletet rendelt el. A főügyészség az enyhébb kényszerintézkedések ellen fellebbezést jelentett be.
MTI
Az ügyészség csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a megalapozott gyanú szerint 2015 és 2019 között egy Bács-Kiskun megyei húsipari cég részére egy kiskunfélegyházi vállalkozás munkaerő kölcsönzéssel biztosított munkavállalókat. A munkaerő-kölcsönző cég azonban a munkavállalóknak a munkabért feketén - adó- és járulékfizetés nélkül - akarta kifizetni. Ehhez valótlan tartalmú számlákat fogadott be, majd a beszámlázó cégek képviselői a fiktív számlák összegének átutalása után felvették a pénzt a bankszámláról és azt átadták a megrendelők részére. A kiskunfélegyházi cég ebből a pénzből fizette ki feketén a béreket.
A bűnszervezetre február 25-én csaptak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói, az akcióban a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ügyészei és a TEK munkatársai is részt vettek. Az akcióban 15 helyszínen kutattak, több mint 600 millió forint számlapénzt, értékes autókat és ingatlanokat is zároltak.
Az egyik őrizetbe vett férfit - egy szolnoki ügyvédet - ezen kívül jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettével és hamis tanúzásra felhívás bűntettével is gyanúsítják. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványozta az őrizetbe vett gyanúsítottak letartóztatását, ugyanis a terhükre rótt bűncselekmények súlyossága, büntetéssel fenyegetettsége miatt - 5 évtől 20 évig terjedő szabadságvesztés - tartani kell attól, hogy szabadlábra kerülésük esetén a hatóságok elől megszöknének, elrejtőznének.
Ezen kívül attól is tartani kell, hogy a gyanúsítottak bizonyítékok, elektronikus adatok, vagyonelkobzás alá eső dolgok elrejtésével, megsemmisítésével veszélyeztetnék a bizonyítást. Végül a bűncselekmények több éven át tartó, szervezett elkövetése miatt a bűnismétlés veszélye is a letartóztatás elrendelését indokolja - tették hozzá.
Mint írták, a Kecskeméti Járásbíróság február 27-én döntött a főügyészség indítványairól és öt férfi gyanúsított - köztük a szolnoki ügyvéd - esetében elrendelte a letartóztatásukat. A két további gyanúsított esetében a bíró letartóztatás helyett enyhébb kényszerintézkedésként bűnügyi felügyeletet rendelt el. A főügyészség az enyhébb kényszerintézkedések ellen fellebbezést jelentett be.
MTI
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról