Negyedszázados a legális munkaerő-kölcsönzés: mérleget vont a szakma

Magyarországon 2001. július 1-jén lépett hatályba az a szabályozási környezet, amely lehetővé tette a munkaerő-kölcsönzés legális működését.

Simon Balázs, MMOSZ-elnök: „A munkaerő-kölcsönzés 25 éve bizonyítja, hogy nem cél, hanem eszköz. Mindig akkor és ott jelent meg, ahol a gazdaságnak szüksége volt rá: segített a növekedés időszakaiban, támogatta a vállalatok alkalmazkodását a válságok idején, és hozzájárult a munkahelyek megőrzéséhez. Az elmúlt negyedszázad azt bizonyítja, hogy ez a foglalkoztatási forma rendeltetésszerűen működik, és ma is a magyar munkaerőpiac egyik legfontosabb rugalmassági eszköze" - írja közleményében az MMOSZ.

Létszámadatok és gyorselemzés

A szektor fejlődése szorosan követte a magyar gazdaság alakulását. A 2001-es indulást követően a cégek éltek a rugalmasabbá tétel új eszközével, így az ebben a formában foglalkoztatottak száma 2003-ra elérte a 130 ezer főt, és 2008-ra 150 ezer főre emelkedett (MMOSZ). A 2008–2009-es pénzügyi válság hatására a létszám 100 ezer főre csökkent.
2010-ben vezették be a kölcsönzők részletes adatszolgáltatási kötelezettségét, ettől kezdve egészen pontos adatok állnak rendelkezésre. Ezekből tálszik, hogy a válságot követően a cégek először óvatosságból kölcsönzött munkavállalókkal növelték a létszámukat (növekedés 2012-ről 2013-ra), majd miután a konjunktúra tartósnak bizonyult, átvették ezeket a munkavállalókat (csökkenés 2013-ról 2014-re).

A konjunktúra felfelé húzta a teljes magyar gazdaságban a foglalkoztatási számokat, így a kölcsönzöttek száma is emelkedhetett. 2016 után jelent meg Magyarországon először komoly munkaerőhiány, ami előtérbe helyezte a HR-szolgáltatók tapasztalatát és hatékony toborzási gyakorlatát, ami a 2017 évi gyorsabb növekedéshez vezetett. A 2020-as COVID–19 járvány jelentős kihívások elé állította a munkaerőpiac szereplőit, így a kölcsönzésben is azonnali esés következett be, amit a COVID után 2021-ben ismét egy gyors emelkedés követett, majd a stabilizálódás után 2022-ben – a saját állományba vételből adódó - csökkenés realizálódott.

A 2023 évi újabb kiugrása jelzi a harmadik országbeli kölcsönzöttek megjelenését, amit a jogszabályok 2022-től tettek lehetővé kölcsönzés keretében, azaz ezt megelőzően a kölcsönzés keretében foglalkoztatottak között nem voltak, nem is lehettek távoli országok munkavállalói. A külföldi munkavállalók jelenléte a szektorban továbbra is korlátozott. Számuk jelenleg legfeljebb 25 ezer főre tehető, ami jól mutatja, hogy a munkaerő-kölcsönzés elsődlegesen a hazai munkaerőpiac működését támogatja, és a magyar vállalatok foglalkoztatási igényeire ad rugalmas választ.

A munkaerő-kölcsönzés tehát minden időszakban képes volt alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Különösen fontos szerepet töltött be a feldolgozóiparban, ahol a termelési volumen ingadozásai, a szezonális hatások és a nagyberuházások munkaerőigénye fokozott rugalmasságot követeltek meg.

Fennállásának 25. évfordulóján kijelenthető, hogy a munkaerő-kölcsönzés nem csupán egy atipikus foglalkoztatási forma, hanem a magyar munkaerőpiac bevált és rendeltetésszerűen működő intézménye. Az elmúlt negyedszázad során minden jelentősebb gazdasági helyzetben bizonyította hasznosságát, és várhatóan a jövőben is fontos szerepet játszik majd a magyar gazdaság alkalmazkodóképességének és versenyképességének fenntartásában.