A büntetések nem fékezik meg a korrupciót

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) korábbi elnöke a könyvbemutatón arról beszélt: a szerző - aki maga is évekig az ÁSZ vezető beosztású munkatársa volt - a korrupció elleni küzdelemben új, az eddiginél hatékonyabb stratégiát javasol, büntetések helyett a megelőzést, a veszélyeztetett szervezetek, emberek integritásának, korrupciót elutasító kultúrájának erősítését.
közszféra.

Hasonló gondolatot fogalmaz meg a könyv méltatásában Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is. A KDNP-s politikus szerint a korrupció által veszélyeztetett csoportok integritásának erősítése érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni az erkölcsi alapok mellett az egyéni képességekre, a felkészültségre, vagyis az egyéni kompetenciára, miként ez a kormányzati célokban is megfogalmazódik.

A büntetés nem ér semmit

A szerző, Báger Gusztáv kifejtette: a "kemény kéz" politikája mellett csak rövid távú látszateredményekre lehet számítani, amelyek hamar elenyésznek. Egyes mutatók rövid ideig kedvezően változnak, de hamar visszaállnak a korábbi korrupciós tendenciák, ha csak a szigor fokozásával próbálnak javítani a helyzeten.

Az "integritásprogram" eredményei ugyanakkor lassabban mutatkoznak meg, de sokkal tartósabbak, mert ez a módszer az emberek, az emberi és szervezeti kapcsolatok, a kultúra megváltoztatását célozza, a megelőzésre, az egyének és szervezetek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére helyezi a hangsúlyt. Ez az irány a kormányprogramban is érezteti a hatását, végrehajtása remélhetőleg nem fog megtorpanni - tette hozzá.

A rendezvényen tartott szakmai vitában elhangzott, hogy a korrupció elharapódzásának egyik oka lehet, ha "nem működik a szervezet memóriája", és csak elszigetelt eseteket lát, a köztük lévő rendszerszerű összefüggéseket viszont nem képes feltárni. Felvetődött az is, hogy ahol mérlegelési jogköre van a döntéshozónak, ott semmi más nem segíthet, csak a döntéshozó korrupcióra immunis értékrendje, kultúrája, azaz integritása.

Báger Gusztáv elmondta azt is, hogy a korrupció által okozott másodlagos károk egy nagyságrenddel is magasabbak lehetnek, mint a közvetlenül forintban kifejezhető hátrányok, az ugyanis az emberi és szervezeti kapcsolatok megromlásában, folyamatok, intézmények diszfunkcionális működésének költségeiben jelentkezhet.

Korrpuciós vádakkal feketítik be a versenytársakat

A rendezvényen felvetették, hogy az egyes politikai oldalak mindig csak az ellenfeleikre mutogatnak, és a saját soraikban nem üldözik a korrupciót, a szerző ennek okát nem tudta megmondani.

A korrupció elleni harc Magyarországon gyakran összefonódik a gazdasági versenytársak, politikai riválisok elleni fellépéssel - fűzte hozzá. Ugyanakkor megjegyezte azt is: "valami történt 2008-2009-ben", az elindult eljárások azt jelzik, hogy az akkori kormányoldal saját soraiban is felvette a harcot a korrupcióval, ami jelentős változás a korábbiakhoz képest.

A közbeszerzések sem tiszták

Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent Korrupció: büntetés, integritás, kompetencia című könyv részletesen foglalkozik a korrupció okaival és megjelenési formáival a hatósági döntések, engedélyezések, ellenőrzések, az állami beruházás, támogatás, közbeszerzés területén. Például ahogy a közbeszerzéseknél összefonódás mutatható ki az ajánlatkérők és ajánlattevők között, kiszivárognak az információk és testre szabott pályázatok jelennek meg, továbbá a PPP konstrukciókban indokolatlanul magas árak figyelhetők meg. A szerző szerint az átláthatatlan választási, kampány- és pártfinanszírozás problémáit a 2012-ben hatályba lépett új választási törvény sem orvosolja megfelelően.

Az ÁSZ másfél évtizede évről évre jelzi, hogy "nem tudja teljes mértékben betölteni a választási kampány átláthatóságával kapcsolatban azt a szerepet, amelyet az alkotmányos szabályozás megkívánna" - olvasható Báger Gusztáv kötetében.

Egyre több ügyet derítenek fel

A számos adatot tartalmazó munkából kiderül, hogy míg 2003-ban vesztegetés miatt 927 nyomozást kezdeményeztek és 652 vádemelés történt, addig 2009-ben 1210 nyomozás-kezdeményezésre 921 vádemelés jutott. Egy másik adatsor szerint 2003 és 2005 között a vesztegetések, befolyással üzérkedések, jogosulatlan gazdasági előny, csődbűntett és pénzmosás elkövetési értéke összesen 35 milliárd forint volt, amelynek 3,9 százaléka térült meg, addig 2006 és 2008 között ugyanez az adat 68 milliárd, illetve 7,5 százalék volt, 2009 és 2011 között pedig 18 milliárd és 0,2 százalék.