A diákok a kormányt állítanák ki

Hosszú sorok péntek délelőtt a Sportaréna előtt. A végzős középiskolások az Educatio kiállításon szeretnék megtudni, milyen eséllyel, milyen feltételekkel tanulhatnak tovább szeptembertől. Csalódniuk kell ugyanis: még ma – két héttel a jelentkezési határidő előtt - sem tudni, melyik egyetemen, milyen szakon hány államilag támogatott hely lesz. Annyi előrehaladás történt az utóbbi napokban, hogy néhány intézmény már – az államtitkári ajánlásokon belül – eldöntötte, mennyi lesz az egyes szakok önköltsége.

És csalódniuk kellett azoknak is, akik Dux László december végén – az ő nevéhez köthető törvény elfogadása után - lemondott felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár megnyitójára lettek volna kíváncsiak. A hattyúdal elmaradt, tegnap délután lemondta a beszédet – tudtuk meg. Végül Kerékgyártó Sándor, az Educatio Kft. ügyvezetője ugrott be. Elmondta, azért jó a rendezvény, mert itt első kézből kaphatnak információkat a leendő felsőoktatási intézményről a gimnazisták. (Nem tette hozzá, hogy erősen hiányos ismereteket.) Büszkén jelentette ki, hogy 50 hazai és 35 külföldi főiskola, egyetem mutatkozik be a kiállításon. Azt már mi tesszük hozzá, hogy emellett kint van egy sor nyelviskola, tankönyvkiadó is.

A standokon dolgozó fiatalok nagyon kedvesen, mosolyogva rázzák a fejüket a „hány tandíjmentes hely lesz?”- kérdésre. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint a diákok nem keserednek el, a várható pontszámok, az elhelyezkedési esélyek, az egyetemek közösségi élete is érdekli őket, s erről első kézből kapnak felvilágosítást.

A látszat

Látszólag sehol nincs felháborodott hangulat az információhiány miatt. Igaz, a standokon tényleg kedveskednek kis ajándékokkal, tollakkal, játékokkal az érdeklődőknek. A legnagyobb siker egyértelműen a szolnoki főiskola standjánál van. Na, nem mindenki erre a pályára készül, de itt palacsintát osztogatnak, és a csokiszökőkút áldásaiból is kaphatnak az érdeklődők. A nagyobb egyetemek és a gazdasági főiskolák meg az orvosi egyetemek tűnnek népszerűnek, ezeknél áll a legnagyobb tömeg.

Munkatársunk tapasztalatai szerint nagyjából a felsőoktatási intézmények fele döntötte el, mennyi pénzt szed majd a képzésekért. Úgy tűnik, hogy az egyetemek, főiskolák leginkább a kormány által meghatározott határösszegek aljára lőtték be a tandíj mértékét. Ha minden felsőoktatási intézmény ehhez tartja magát, ez azt jelentené, hogy nem drágul jelentősen egy-egy képzés a mostani költségtérítésekhez képest.

A látszat, ami csal

30 ezer hallgató kap majd teljes állami ösztöndíjat szeptembertől (azaz nem lesz tandíjuk), 15 ezren kevesebbet fognak fizetni, mint tavaly, és a többség annyit fizet majd, mint most a kisebbség. De ez még nem biztos, hiszen sok intézmény még nem döntött. Az viszont biztos, hogy a diákoknak ez kevés. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnökének beszédét középiskolások és egyetemisták zavarták meg, azt skandálva, hogy "félnek közgazdászokat és politológusokat oktatni, mert félnek, hogy kiderül: a politikájuk egy csőd. A Hallgatói Hálózatot képviselő diákok a keretszámok drasztikus csökkentése, a bizonytalanság, a magas tandíj és az egyetemek várható megszűnése ellen tüntettek. Február 15-re a fővárosba nagyszabású demonstrációt hirdettek.

A teljes nevén Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítással párhuzamosan különböző szakmai előadások keltenek alig észrevehető hullámokat. Délután viszont az Első Köznevelési Konferencián tart előadást Hoffmann Rózsa államtitkár és csapata. Hogy nagyjából 150 éves múlt után - miért első ez a konferencia, az nem derült ki. Persze a 2010-es tanévnyitó is „első” volt.