A honvédség is részt vesz a közmunkaprogramban
A honvédség segítene a közmunkában résztvevők szállításában, ellátásában. A miniszter szerint a haza védelmében mindenkitől elvárható, hogy kockáztassa az életét.
Olyan kivételes képességekkel rendelkezik a magyar honvédség, amelyekkel egyetlen más szervezet sem az országban, például olyan logisztikai képességei vannak, amelyek a nagyszabású közmunkában résztvevő munkások szállításában, ellátásában elengedhetetlenek - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken az MTI-nek adott interjúban.
A hétfőn elfogadott új honvédségi törvény szerint a honvédség a jövőben részt vesz majd a jelenleg még készülő állami közmunkaprogramban. Hende Csaba ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar honvédség rendelkezik járművekkel, sátrakkal, gulyáságyúkkal és "rendelkezik egy olyan szervezési és logisztikai tudással is, amellyel - nyugodtan mondhatom - ezt a hadműveletet kivitelezhetővé teszi".
A miniszter szerint bár a közmunka-program kereteit még csak most alakítják ki, de az elképzelések szerint a legtöbb ilyen munkához nem kell majd sokat utazniuk az embereknek. Viszont az a helyzet is előállhat, hogy például egy nagy víztározó építéséhez vagy egyéb nagyobb beruházáshoz több ezer dolgozóra lesz szükség, ekkor jönne a képbe a honvédség - tette hozzá.
Hende Csaba az interjúban hangsúlyozta: az új törvény nem állítja vissza a hadkötelezettséget békeidőben, ugyanakkor kimondja, hogy békeidőben önkéntes tartalékos rendszert kell működtetni és fenntartani. Ezt a feladatot a miniszter szerint az elmúlt időszakban elhanyagolták. Összesen 18 ilyen önkéntes tartalékosa volt az országnak, jelenleg azonban már 2000-en vannak és még ebben a ciklusban 6-8000 főre emelnék a számukat. Az önkéntes tartalékosok vész- és katasztrófahelyzetben, de ha úgy hozza a sors, akár háborúban is bevethetőek, bár ez utóbbinak - rövid és közép távon - kevés az esélye - tette hozzá.
A civileket érintő hadkötelezettség kizárólag rendkívüli állapotban és megelőző helyzetben lép életbe. Magyarul csak háborúban és háborúval közvetlenül fenyegető helyzetben hívnának be minden 18 és 40 év közötti férfit, valamint a hivatásos katonákat a szolgálati idő felső korhatáráig. Ez alól kivételt csak az egészségileg alkalmatlan és a három gyermeket nevelő hadkötelesek mentesülnek. A miniszter ebben a témában kiemelte, hogy az új alaptörvény rendelkezik polgári szolgálat megszűnéséről és a fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetéséről is. Erre azért volt szükség, mert sorkötelezettségről ma már csak háborús helyzetben lehet beszélni, viszont akkor nem lehet alternatíva a szociális vagy társadalmi munka - mondta a miniszter.
"Azt el tudjuk fogadni, ha valaki azt mondja, hogy nekem a lelkiismeretem nem engedi meg, hogy fegyvert fogjak és valakit megöljek" - mondta Hende Csaba. A miniszter szerint, aki ezt választja, fegyvertelenül bár, de a haderő tagjaként például egészségügyi, ellátói vagy raktárosi feladatot láthat el. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy élete kockáztatása a haza védelmében attól is elvárható, aki nem fegyverrel harcol. Ez vonatkozik például az olyan fogyatékkal élőkre is, akiket fogyatékosságuk nem akadályoz a honvédségi munkában - fűzte hozzá.
Az Országgyűlés hétfőn - a nyári szünet előtti utolsó ülésén - fogadta el a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló új törvényt. A sarkalatos jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, 2012. január elsején lép életbe. A képviselők 295 igen szavazattal, 46 nem ellenében fogadták el az új jogszabály minősített többséget igénylő részeit, míg a további, egyszerű többséget igénylő rendelkezések ugyanennyi igen voks mellett 47 ellenszavazatot kaptak.
A hétfőn elfogadott új honvédségi törvény szerint a honvédség a jövőben részt vesz majd a jelenleg még készülő állami közmunkaprogramban. Hende Csaba ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar honvédség rendelkezik járművekkel, sátrakkal, gulyáságyúkkal és "rendelkezik egy olyan szervezési és logisztikai tudással is, amellyel - nyugodtan mondhatom - ezt a hadműveletet kivitelezhetővé teszi".
A miniszter szerint bár a közmunka-program kereteit még csak most alakítják ki, de az elképzelések szerint a legtöbb ilyen munkához nem kell majd sokat utazniuk az embereknek. Viszont az a helyzet is előállhat, hogy például egy nagy víztározó építéséhez vagy egyéb nagyobb beruházáshoz több ezer dolgozóra lesz szükség, ekkor jönne a képbe a honvédség - tette hozzá.
Hende Csaba az interjúban hangsúlyozta: az új törvény nem állítja vissza a hadkötelezettséget békeidőben, ugyanakkor kimondja, hogy békeidőben önkéntes tartalékos rendszert kell működtetni és fenntartani. Ezt a feladatot a miniszter szerint az elmúlt időszakban elhanyagolták. Összesen 18 ilyen önkéntes tartalékosa volt az országnak, jelenleg azonban már 2000-en vannak és még ebben a ciklusban 6-8000 főre emelnék a számukat. Az önkéntes tartalékosok vész- és katasztrófahelyzetben, de ha úgy hozza a sors, akár háborúban is bevethetőek, bár ez utóbbinak - rövid és közép távon - kevés az esélye - tette hozzá.
A civileket érintő hadkötelezettség kizárólag rendkívüli állapotban és megelőző helyzetben lép életbe. Magyarul csak háborúban és háborúval közvetlenül fenyegető helyzetben hívnának be minden 18 és 40 év közötti férfit, valamint a hivatásos katonákat a szolgálati idő felső korhatáráig. Ez alól kivételt csak az egészségileg alkalmatlan és a három gyermeket nevelő hadkötelesek mentesülnek. A miniszter ebben a témában kiemelte, hogy az új alaptörvény rendelkezik polgári szolgálat megszűnéséről és a fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetéséről is. Erre azért volt szükség, mert sorkötelezettségről ma már csak háborús helyzetben lehet beszélni, viszont akkor nem lehet alternatíva a szociális vagy társadalmi munka - mondta a miniszter.
"Azt el tudjuk fogadni, ha valaki azt mondja, hogy nekem a lelkiismeretem nem engedi meg, hogy fegyvert fogjak és valakit megöljek" - mondta Hende Csaba. A miniszter szerint, aki ezt választja, fegyvertelenül bár, de a haderő tagjaként például egészségügyi, ellátói vagy raktárosi feladatot láthat el. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy élete kockáztatása a haza védelmében attól is elvárható, aki nem fegyverrel harcol. Ez vonatkozik például az olyan fogyatékkal élőkre is, akiket fogyatékosságuk nem akadályoz a honvédségi munkában - fűzte hozzá.
Az Országgyűlés hétfőn - a nyári szünet előtti utolsó ülésén - fogadta el a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló új törvényt. A sarkalatos jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, 2012. január elsején lép életbe. A képviselők 295 igen szavazattal, 46 nem ellenében fogadták el az új jogszabály minősített többséget igénylő részeit, míg a további, egyszerű többséget igénylő rendelkezések ugyanennyi igen voks mellett 47 ellenszavazatot kaptak.
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele