A Jobbik megvonná a nyugdíjprivilégiumokat

A szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíjprivilégiumok megszüntetéséről szóló előterjesztés expozéjában Novák Előd (Jobbik) azt mondta: égbekiáltó igazságtalanságot kívánnak orvosolni. Hozzátette: indítványuk nem engedné "luxusnyugdíjjal" jutalmazni azokat, akik például részt vettek az 1956 utáni megtorlásban.

A törvényjavaslat kimondaná, hogy az előző rezsim állami és pártvezetőinek az e tevékenységükért járó nyugdíjuk megállapításakor a havi jövedelem az általános szabályokhoz képest lényegesen alacsonyabb mértékét - egy százalékát - kell figyelembe venni. Ugyanakkor úgy rendelkezne, hogy a csökkentett nyugellátás havi összege nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj felénél.

Az előterjesztés hatálya kiterjedne a többi között a Magyar Dolgozók Pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége és a Kommunista Ifjúság Szövetség egykori vezetőire, a Minisztertanács korábbi tagjaira, a szocialista rendszerekkel együttműködő egyházi személyekre, a Munkásőrség magas beosztású tagjaira és az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban résztvevő bírókra, ügyészekre.

A javaslat szerint a kiemelt nyugdíjak csökkentésével keletkezett többletforrásokat a szocialista rendszerek áldozatainak, illetve az áldozatok családtagjainak támogatására kellene fordítani.

A kormány a javaslat céljait támogatja, a javaslatot nem

A kormány nevében Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta: az indítvány céljait a kabinet támogatja, de a javaslat azok elérésére alkalmatlan.

Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés már 1991-ben elrendelte a tényleges nyugdíjprivilégiumok visszavonását, és döntött az érintett ellátások általános szabályok szerinti megállapításáról. Lehetővé vált azonban, hogy egyes nyugdíj-kiegészítéseket pótlékká alakítsanak, s ez olyanok esetében is megtörténhetett, akiknek a tevékenysége nem összeegyeztethető a demokratikus értékrenddel - fűzte hozzá.

Elmondta: a Jobbik által felvetett problémával foglalkozni kell, a Ház előtt lévő javaslat azonban - túl azon, hogy a "célcsoport" egyes tagjait nem érintené - ellentmondásos és feltehetően alkotmányellenes.

Halász János kinyilvánította a kormány azon szándékát, hogy segítse az indítvány céljainak megvalósulását, és ennek érdekében egyeztetéseket ajánlott az előterjesztőknek.

Az LMP morálisan támogatja az indítványt

Az LMP erkölcsileg támogathatónak ítéli a Jobbik javaslatában megfogalmazott politikai szándékot, ugyanakkor a törvényjavaslatot "minőségi problémák" miatt nem tudja támogatni - mondta Mile Lajos, a párt képviselője.

A politikus szerint az indítvány pontatlanul határozza meg az érintettek körét, és nem tisztázza a fellebbezés lehetőségének körülményeit.

Schiffer András frakcióvezető arról beszélt, hogy szembe kell nézni az 1989 előtti politikai rendszer tetteivel, ezért fontos az ügynöklisták nyilvánosságra hozása is. Hozzáfűzte: nem helyes azt a látszatot kelteni, hogy a jogállami lépések és az erkölcsileg helyes döntések nem férnek össze.

Kitért arra, a javaslat olyan politikust is sújtana, aki jelenleg a Fideszt segíti az alkotmányozásban.

A Jobbik egyeztetetne a javaslat pontosításáról

A Jobbik kész egyeztetni a frakciókkal arról, hogy közösen dolgozzák ki a javaslat által érintett személyi kör pontosítását - mondta Dúró Dóra.

A szintén jobbikos Sneider Tamás szerint nem biztos, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek találná az általuk benyújtott javaslatot, amelyet személy szerint a megyei és megyei jogú városok KISZ-titkáraira is kiterjesztene.

Frakciótársai, Szilágyi György és Lenhardt Balázs egyaránt arról szóltak, hogy Magyarországon elmaradt a rendszerváltás, helyette az Egyesült Államokból és Moszkvából irányított módszerváltás történt 1989-ben.

Szilágyi György emellett felhívta a figyelmet, hogy a javaslat megtárgyalása alatt egyetlen szocialista politikus sem tartózkodott az ülésteremben.

A Fidesz támogatja az előterjesztést

A Fidesz támogatja a Jobbik kezdeményezését - mondta a fideszes Varga István, és szavai szerint így tesz a KDNP is (kereszténydemokrata politikus nem szólalt fel).

A kormánypárti politikus emlékeztetett: a parlament annak a napnak az évfordulóján tárgyalja a javaslatot, amikor "Horthy Miklós (...) tetemre hívta ezt a bűnös várost, amely megtagadta ezer éves múltját".

Kiemelte: a törvényjavaslatnak morális jelentősége van, mert "végre valóban le kellene zárni a múltat", ugyanakkor "hatalmas alkotmányossági fékek vannak (...) amelyek megkötik a kezünket". Varga István szerint a javaslatból ezért csak nehezen, sok változtatással lehetne "jó törvényt" alkotni.

Varga István megjegyezte: "Az ugyebár lehetetlen, hogy a következő választási ciklusban is a hazaáruló Károlyinak itt díszelegjen a szobra a Parlamentnél, és az is lehetetlen, hogy akik ennek a háznak a címerét leragasztották, akik a magyar szent koronás címert megszentségtelenítették, akik a Parlament kupolájára feltették a hitetlenség vörös csillagát, azok még egyszer az országban kormányzati tényezők legyenek".

Az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta. Az Országgyűlés szerda reggel folytatja munkáját.