"A jogalkotóknak kellene rendezniük a nyugdíjazott bírák helyzetét"

"Úgy gondoljuk, célszerűbb volna, ha a jogalkotás oldaná meg ezt a helyzetet, mint ha arra kellene várniuk a nyugdíjba küldött kollégáknak, hogy a munkaügyi bíróságok egyenként kimondják ügyükben az utolsó szót" - mondta Tománé Szabó Rita, az OBT első elnöke, a Miskolci Munkaügyi Bíróság vezetője. (Az OBT tagjai félévente váltják egymást az elnöki székben a bírói szolgálati idő hosszúságának sorrendje alapján.)

Az OBT hétfőn több mint tucatnyi olyan nyugdíjazott bíró ügyével foglalkozik, akinek október elsejétől megkezdődik a felmentési ideje, ám szeretne tovább dolgozni.

Az Alkotmánybíróság júliusban mondta ki, hogy alaptörvény-ellenes a bírák nyugdíjazásának szabályozása, és azt január elsejére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Az ügyet vizsgálja az Európai Unió luxembourgi székhelyű Európai Bírósága és a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság is.

Tománé Szabó Rita az OBT első időszakát úgy jellemezte, hogy csecsemőből fél év alatt nagykorú lett a testület, amely megszületése után is sokat alakult, folyamatosan bővültek hatáskörei, amelyekkel él is.

Az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatában az OBT megfigyelői státusza várhatóan az év végére rendes tagsággá válik.

OBT: változnak a feladatok

Magyarádyné Vándor Zsuzsanna, az OBT új elnöke, a Veszprémi Törvényszék közigazgatási kollégiumának helyettes vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a testület munkája változik majd, de nem az új elnök személye, hanem a nyári törvénymódosítások miatt, amelyek növelik a tanács ellenőrzési jogosítványait a központi igazgatási feladatokat ellátó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke felett, továbbá egyes feladatokat átcsoportosít a hivatal elnökétől a tanácshoz. A hatáskörbővülés célja, hogy még hatékonyabb és átláthatóbb legyen a bírósági igazgatás - tette hozzá.

A változások között van, hogy az OBH elnökének eddigi, objektív szempontokat tartalmazó ajánlása helyett a tanács határozza meg az ügyek áthelyezésének szempontjait, és ellenőrzi, hogy ezek érvényesülnek-e az egyedi döntések esetében, továbbá dönthet egyes ügyek soron kívüliségéről is.

A soros elnök kiemelte: az OBT-ben minden bírósági szint megfelelően van képviselve. Igazgatási felső vezető csupán három van a tizennégy választott tag között: két elnök és egy elnökhelyettes az öt tábláról és húsz törvényszékről. Ezen kívül a törvény erejénél fogva tagja a testületnek a Kúria elnöke. Így nem a felsőbb bírósági vezetők vannak többségben a testületben, amely ennek köszönhetően valóban képes arra, hogy a mintegy 2900 bíró szempontjait megjelenítse a bírósági igazgatás kontrollja során, és valóban tegyen azért, hogy az igazgatásban megjelenjen az összes bíró és az egész ország érdeke.

Az OBT-t egyetértési jog illeti meg azoknál a kinevezéseknél, amelyekben az arra jogosult nem a pályázatok első helyezettjét, illetve a véleményező testület többsége által támogatott jelöltet akarja kinevezni - tette hozzá az új elnök.

A hétfői ülés az első, amelyen - a módosult szabályoknak megfelelően - tanácskozási joggal részt vehet a legfőbb ügyész, valamint az ügyvédi kamara és a közjegyzői kamara elnöke is. Az OBT-nek a jövőben az OBH-n belül elkülönített saját költségvetése lesz.

Az OBT 14 tagját és 14 póttagját hat évre választották meg ez év február 29-én a bírák küldöttei. A testület első ülése március végén volt, azóta havonta ülésezik. Az OBT tagjai közül hatan bírók, kilencen az ítélkező munka mellett igazgatási vezetők is. A kilenc igazgatási vezető között van a Kúria, két törvényszék, két városi és egy munkaügyi bíróság elnöke, továbbá van egy törvényszéki és egy fővárosi kerületi elnökhelyettes, valamint egy törvényszéki kollégiumvezető-helyettes. Az OBT összetételére jellemző, hogy az ország tíz megyéjéből vesz részt a munkában 12 tagja, míg a fővárost a Kúria és a törvényszék elnöke, valamint a XVIII-XIX. kerületi bíróság elnökhelyettese reprezentálja.