A leépítések ellenére is adósságba veri magát az állam
Továbbra is súlyos öszegeket emészt fel a bürokrácia burjánzása, így nem meglepő, hogy az állam működési kiadásai tavaly is meghaladták a tervezettet. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az elmúlt öt évben ugyanez történt, ezért szükséges egy kiadási plafon bevezetése. A szocialisták szerint jó úton halad a közigazgatás reformja, írja a Magyar Hírlap.
"A 2007. évi zárszámadásból kiderül, hogy tavaly az állam működési kiadásai a GDP arányában 1,1 százalékkal, azaz 275 milliárd forinttal meghaladták a tervezettet, s mindössze 0,1 százalékponttal maradtak el az előző évitől" - mondta a Magyar Hírlapnak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi költségvetés is bennmaradt a több éve jellemző körforgásban: a törvényben hiába szerepel a működési költségek csökkentése (6,4-6,5 százalékra), a végeredmény mindig 7,5 százalék körül alakul. Ez a negatív folyamat jellemezte az elmúlt öt évet.
A számokból kiderül, hogy a többletkiadásokból 40,5 milliárd forintot tett ki az elbocsátásokkal kapcsolatos egyszeri költség és az egészségügyi intézmények adósságának átvállalása. Palócz Éva elmondta azt is, hogy 2002 után jelentősen felduzzasztották a minisztériumokat, majd a későbbi leépítéseknél lényegében elbocsátották a felvett alkalmazottakat. A végkielégítésre fordított összeg nem kevés, azonban csak egyszeri költség, és nem akkora mértékű, hogy ezzel megmagyarázható lenne a kiadások túllépése.
A kutatóintézet vezérigazgatója szerint a működési költségek lefaragásához a feladatokat például nem külsős cégekkel, nem a piac szereplőivel kell elvégeztetni. Palócz Éva ezenfelül mindenképpen szükségesnek tartja egy olyan kiadási plafon törvénybe iktatását, amelynek a túllépése szankciókkal járna.
A kormányzat szerint jó úton halad a közigazgatás két éve elindított reformja, megtették azokat a lépéseket, amelyek egy olcsóbb, magasabb színvonalú, ügyfélbarát módon működő közigazgatás megteremtéséhez szükségesek.
Magyar Hírlap
A számokból kiderül, hogy a többletkiadásokból 40,5 milliárd forintot tett ki az elbocsátásokkal kapcsolatos egyszeri költség és az egészségügyi intézmények adósságának átvállalása. Palócz Éva elmondta azt is, hogy 2002 után jelentősen felduzzasztották a minisztériumokat, majd a későbbi leépítéseknél lényegében elbocsátották a felvett alkalmazottakat. A végkielégítésre fordított összeg nem kevés, azonban csak egyszeri költség, és nem akkora mértékű, hogy ezzel megmagyarázható lenne a kiadások túllépése.
A kutatóintézet vezérigazgatója szerint a működési költségek lefaragásához a feladatokat például nem külsős cégekkel, nem a piac szereplőivel kell elvégeztetni. Palócz Éva ezenfelül mindenképpen szükségesnek tartja egy olyan kiadási plafon törvénybe iktatását, amelynek a túllépése szankciókkal járna.
A kormányzat szerint jó úton halad a közigazgatás két éve elindított reformja, megtették azokat a lépéseket, amelyek egy olcsóbb, magasabb színvonalú, ügyfélbarát módon működő közigazgatás megteremtéséhez szükségesek.
Magyar Hírlap
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele