A legutóbbi bér negyven százaléka lehet az euróövezeti munkanélküli segély

A Die Welt című német lap beszámolója szerint a brüsszeli testület azt javasolja, hogy az euróövezeti országok az adóbevételük egy részét helyezzék el egy közös alapban, és ebből a forrásból fedezzék a munkanélküliek ellátását egységes szabályok alapján.

A közös rendszer csak az alapvető biztosítási funkciókat töltené be, például a legutóbbi bér 40 százalékának megfelelő juttatást biztosítana az ellátottaknak hat hónapig. Ezt az összeget a tagállami szintű biztosítási rendszerből kiegészíthetik, és fél év után teljes egészében a tagállami rendszer venné át a munkanélküliek ellátását – ismertette a koncepciót Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért, és társadalmi összetartozásért felelős európai uniós biztos.

A részlegesen összevont munkanélküliségi biztosítási rendszer erősíti a gazdasági stabilitást, dekonjunktúra idején csökkenti a visszaesés hatásait – emelte ki az uniós biztos.

A bizottság szerint csak az államok közötti költségvetési, pénzügyi transzferekkel lehet a valutauniót biztonságosabbá tenni a jövőben – emelte ki Andor László, hozzátéve, hogy a közösen finanszírozott ellátó rendszer révén enyhíteni lehet a reformok és az időnként bekövetkező recessziók határait, és meg lehet akadályozni, hogy "lefelé tartó spirál" alakuljon ki.

Az uniós biztos szerint téves az az állítás, hogy az euróövezet valamennyi tagállamát összefogó biztosítás egyoldalúan megterheli a gazdaságilag, pénzügyileg stabil országokat, és csak a válságállamoknak kedvez. Amennyiben a kilencvenes évek elején már lett volna ilyen rendszer, akkor éppen Németország profitált volna belőle, hiszen "Európa Németország segítségére sietett volna", és a közösségtől kapott támogatásnak köszönhetően "kevésbé drámai következményekkel" járt volna a magas németországi munkanélküliség.