A magyar fiatalok 63 százaléka önálló háztartásban él - De mihez kezdenek a többiek?

Átalakultak a 19-29 éves fiatalok lakhatási körülményei - ez derült ki a K&H második negyedévben készült ifjúsági index felméréséből, amely egyebek mellett azt vizsgálta, hányan élnek önálló háztartásban és mekkora a szülőkkel élők aránya, valamint azt, hogy a költözést tervezők hogyan oldanák meg a lakásvásárlást a jövőben.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az idei második negyedévben a megkérdezett fiatalok 63 százaléka mondta azt, hogy már saját háztartásban él. Ez rekordszintet jelent a 2012 vége óta minden negyedévben megjelenő felmérés történetében, egyben emelkedést jelent a korábbi időszakokhoz képest. A mostani 63 százalékhoz hasonló eredményre 2023 első és harmadik negyedévében volt példa, akkor 62, illetve szintén 63 százalékos volt az önálló háztartásban élő fiatalok aránya. A komolyabb fordulat a 2020-as évek elején következett be, addig 50 százalék alatt volt az önálló lakásban élő fiatalok aránya, azt követően viszont stabilan 50 százalék feletti eredményt mértek.

A vizsgálatból kiderült továbbá, hogya jellemzően szülőkkel lakó fiatalok több mint 24 százaléka nagyon fontosnak tartja, hogy a lehető leghamarabb önálló életet kezdjen. Ez a szándék a nők esetén jóval határozottabb, mint a férfiaknál: a nők 40 százaléka akar mielőbb elköltözni a mamahotelból, míg a férfiaknak csak 16 százaléka. Ugyanakkor 61 százalékuk úgy gondolja, ráér később elköltözni a szülői házból. Nem jelentéktelen, 15 százalék azok aránya sem, akik egyáltalán nem gondolkodnak az önállóvá váláson. Ez az arány a viszonylag idősebbek, a 26–29 évesek körében 31 százalék, míg a 19–25 évesek esetén – ők még közelebb vannak a tinédzserkori lázadó időszakukhoz – 11 százalék.

Saját vagy közös lakás, esetleg albérlet?

A még szülőkkel élő, de már költözést tervező fiatalok 35 százaléka tartja önállóvá válása legjobb útjának a saját lakás vásárlását. Az albérletbe költözést 34 százalékuk, az összeköltözést partnerük lakásába 17 százalékuk, más családtagjuk lakásának igénybevételét 15 százalékuk látja járható útnak.

A felmérésben megszólaló fiatalok összesen 26 százaléka tervezi lakóingatlan vásárlását 3 éven belül. Az aktív keresők 34 százaléka tervezi ezt, míg a diákoknak csak 26, az inaktívaknak mindössze hat százaléka. Az elmúlt 12 év negyedéves felméréseit tükröző grafikon szerint lassan nő a lakásvásárlási szándék.

A 3 éven belül lakásvásárlást tervező fiatalok 28 százaléka azt tervezi, hogy kizárólag saját pénzforrásból fizetné ki önálló lakása árát, ami kifejezetten magas arány. Főleg saját erőben a megkérdezettek 23 százaléka gondolkodik. Fele-fele arányban saját erőt és hitelt 24 százalékuk kombinálna, míg nagyobb részben hitelt 25 százalékuk venne fel.

A fiatalok 14 százaléka szerint inkább könnyebbek lettek a lakáshitel felvételének feltételi, míg 34 százalékuk szerint inkább nehezebbek. A hosszabb távú trend szerint manapság nehezebb az otthon vásárlását segítő kölcsönt felvenni, mint két-három éve. A 19–25 évesek 28 százaléka látja úgy, hogy romlottak a lehetőségek, ám a 26–29 éves korosztályban, akik vélhetően már tájékozottabbak a témában, már 44 százalék ez az arány.

fotó: unsplash