Megjelent: 6 éve

A magyar képesítések keretrendszerbe sorolása embert próbáló feladat

"Az az érzésem, hogy egy akkora változás közepén vagyunk, mintha a balkormányos közlekedésről átállnánk a jobbkormányosra, és a folyamat koordinációja csak addig tartott volna, amíg a buszok és a teherautók átállását segítik, de mi itt maradtunk az átalakítatlan autóinkkal" - mondta dr. Farkas Judit a képzéseket összehasonlíthatóvá tevő Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) kialakítása és a képzések folyamatos besorolása kapcsán, írja az edupress hírlevele.

A Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) oktatója szerint a sporttudományi képzési terület szakjainak összevetése igen lassú és (szak)embert próbáló feladat, hiszen teljesen hazai fejlesztés lévén nem lehet a külföldi tapasztalatokra támaszkodni.

A keretrendszer bevezetésével előtérbe kerül a tanulási eredményeken alapuló szemlélet, ami egyáltalán nem idegen a TF-től. Így ehhez kötődően a képesítések MKKR-szintekre történő besorolása sem érte villámcsapásként az intézményt, hiszen az elmúlt tanévben is sok időt töltöttek a tantárgyak szakon belüli illeszkedésének és átfedéseinek megállapításával, a tantárgyi tanmenetek újraírásával – magyarázta dr. Farkas Judit.

Emellett az ötévenkénti intézményi akkreditációs eljárással kapcsolatban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság útmutatójában található szempontok is ebbe az irányba visznek, mert az önértékelés során olyan kérdéseket is meg kell válaszolniuk például, hogy milyen formában tudják a munka világában zajló folyamatokat követni, és a képzés egyes elemein hogyan tudnak változtatni. Habár a képzési és kimeneti követelmények kidolgozása után is több adminisztratív lépést tettek ennek a tanulási eredményekre épülő képzési rendszernek a bevezetése érdekében, mégis lassan és nehezen válik természetessé, hogy a tantárgyi programok, tanmenetek tanulási eredményeket középpontba állító átírása után az oktató úgy lépjen be az adott előadásra/foglalkozásra, hogy a 45. vagy 90. perc végére is világos legyen az ő és a hallgatók számára is, mivel járul hozzá a képzési ciklus végére kitűzött képzési és kimeneti követelményekhez. „Azt látjuk, hogy nem is olyan könnyű az adott tudás, képesség/készség, attitűd, felelősségvállalás kompetenciák elsajátítását mérni, értékelni. Ez módszertani gazdagodást, fejlődést, más jó gyakorlatok megismerését kívánja, illetve rendszeres továbbképzést az érintett egyetemi oktatók részére, amelytől képesek volnánk újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazására, támogató oktatási programok – esetleg taneszközök – bevezetésére/adaptációjára” – fogalmazta meg a nehézségeket az oktató.

A TF-en jelenleg – a sportágazatot érintően – a TÁMOP 4.1.3 projekt keretében munkacsoportokban az MKKR szinteket és a képzési és kimeneti követelményeket elemezik. „Az Európai Unió Egész életen át tartó tanulással kapcsolatos projektjei közül számos (Socrates, Leonardo) a sportágazat különböző jól behatárolható területeinek képviselőit támogatta abban, hogy foglalkozási standardokat készítsenek és EKKR-szintezéseket figyelembe vevő úgynevezett európai szakterületi képesítési szinteket és képzési programokat dolgozzanak ki. Mondhatni, hogy némi kerülővel, de a magyar képesítéseket és a TF képzési programjait az ilyen európai szakmai képesítési keretrendszerekhez történő viszonyítással tudtuk besorolni” – összegezte az eddigi eredményeket dr. Farkas Judit. Hozzátette: a külföldi kollégák nagy tapasztalatára támaszkodva könnyűnek tűnt ez a munka, ám a mostani, „a már valóban csak hazai fejlesztésű MKKR-szintek és a sporttudományi képzési terület szakjainak összevetése igen lassú és (szak)embert próbáló feladat”.

Miért hasznos ez a megközelítés az oktatók, pályaválasztási tanácsadók számára? Amennyiben az egész életen át tartó tanulás szemléletmódját követendő példának tartja és tanítványainak is át szeretné adni, ha törekszik arra, hogy olyan naprakész tudást, készségeket, kompetenciákat sajátíttasson el tanítványaival, amelyek elősegítik, hogy jobban megállják helyüket későbbi tanulmányaik során vagy a munkaerőpiacon, illetve ha diákjai külföldi tanulmányokat terveznek, vagy ha külföldi diákokat is tanít, akkor az MKKR mindenképpen hasznos az oktatók, pályaválasztási tanácsadók számára.

Hogy miért is? Azért, mert MKKR elősegíti a pedagógiai munka során a különböző módszerek tudatosabb alkalmazását, a tanulás eredményeiben való gondolkodás támogatja a tanulás értékéről szóló kommunikációt a diákokkal, szülőkkel és más érintettekkel, megismerteti, átláthatóvá teszi a pedagógiai folyamat eredményeit, és ezzel indirekt módon bizalmat épít. A tanárok munkáját segítő, teljesíthető elvárásokat generál, elősegítve a képesítés tartalmához illeszkedő, egyénre szabott pedagógiai módszerek kitalálását, a tanulási eredményekben való gondolkodás támogatja a tanterv összeállítását és az osztálytermi munka megszervezését.

Az MKKR átjárható, rugalmas, könnyen érthető rendszerbe sorolja a hazai képesítéseket függetlenül attól, hogy a közoktatásban, a szakképzésben, a felnőttképzésben vagy a felsőoktatásban szerezhető meg. Kommunikációs eszközként szerepe a diákok és munkavállalók országok közötti mobilitásának elősegítése, erősíti a képesítések iránti kölcsönös bizalmat – nemcsak országok, hanem az oktatás és képzés különböző felhasználói között is, megkönnyíti az egész életen át tartó tanulást, lehetővé teszi, hogy az otthon szerzett tudás elismerhető legyen, és ezáltal ne kényszerüljenek fölösleges ismétlésre sem a diákok, sem a tanárok. Megkönnyíti a képesítések összehasonlítását azáltal, hogy a tanulás eredménye szerint rendszerezi azokat, az oktatók hatékonyabban tudnak tanítványának pályaválasztási tanácsokat adni annak köszönhetően, hogy a képesítések tanulási eredményeken alapulnak.
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Így alakul át a szakképzés 2020-ban

Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony... Teljes cikk

Több száz természettudományos szakos tanár hiányzik az oktatásból

Az alacsony bérek miatt kevés fiatal választja a fizika- és kémiatanári pályát, így utánpótlás sincs. Teljes cikk

PSZ-elnök: Karrierek törhetnek meg, ha most nem teszünk rendet!

Szabó Zsuzsa a Klubrádióban beszélt a november 30-ára szervezett tüntetésről és a tanárhiány következményeiről. Teljes cikk