A magyar munkavállalók a legpesszimistábbak között
Az Eurofound dublini székhelyű uniós ügynökség felmérést készített arról, vajon az uniós tagországokban mennyire bíznak a munkavállalók abban, hogy az elkövetkezendő hónapokban is meg tudják tartani állásukat. A felmérés óriási eltérést mutatott a munkavállalók bizalmi indexének vizsgálatakor: a svédek 92 százaléka, az EU-átlag 84 százaléka nyilatkozta, hogy nem látja veszélyben állását. Nálunk ez az arány 68 százalékot tett ki, a szlovákoknál pedig alig 49 százalékot.
Rákérdeztek arra is, hogy az elkövetkezendő két évre nézve tartanak-e állásuk elvesztésétől a munkavállalók. Erre a kérdésre szintén hazánk munkavállalói, valamint a szlovákok és a lengyelek adták a legpesszimistább választ.
A korai nyugdíjaztatásról alkotott vélemény kapcsán kimagaslóan, a magyarok 73 százaléka adott pozitív választ, messze lekörözve a többi uniós tagország nyugdíjazási várakozásait. Az elmúlt évek tapasztalatait felülmúlta, hogy az uniós munkavállalók összességét tekintve a megkérdezettek háromnegyede vélekedett úgy, hogy ma már nem lehet egyetlen munkaadónál ledolgozni az aktív életkor egészét. A már nyugdíjas állampolgárok 43 százaléka saját bevallása szerint legalább 20 évet még egy munkáltatónál dolgozott le, míg az aktív munkavállalóként megkérdezettek csupán 17 százalékáról mondható el ugyanez.
A pesszimista munkavállalói szemléleten túl megállapították, hogy az uniós polgárok 88 százaléka tisztában van azzal, hogy piaci versenyképességét csak folyamatos szakmai képzésekkel tarthatja meg.
A munkakörülményekkel való elégedettség kapcsán az uniós átlagot tekintve a munkavállalók 80 százaléka nyilatkozott kedvezően, míg a magyar dolgozók csupán 77 százaléka tette le voksát a kedvező munkafeltételek mellett. Szintén hazánk munkaerő-piaci résztvevői végeztek az első helyen azon a skálán, amelyen a heti 48 órás munkaidő-irányelv túllépését vizsgálták. Itt a magyarok 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szükségképpen többet kell dolgoznia az uniós munkaidő-keretnél.
A felméréssel párhuzamosan az EU Bizottsága a napokban indított 23 tagállammal szemben -köztük Magyarországgal szemben is- eljárást annak érdekében, hogy a heti 48 órás munkarendet szigorúan betartsák. Megállapítást nyert továbbá az a tény is, hogy négy tagállam -Dánia, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia- kivételével valamennyi uniós országban elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság. Irányelvük szerint legalább 70 százalékra kellene feltornázni a foglalkoztatottsági átlagot. Sajnos, Magyarország ebben a tekintetben is jóval többet kell, hogy nyújtson a felzárkózás terén, hiszen nálunk az előző évhez képest változatlan, 56,9 százalékos foglalkoztatottsági arány van. Az uniós átlag ezzel szemben 63,8 százalék.
Rákérdeztek arra is, hogy az elkövetkezendő két évre nézve tartanak-e állásuk elvesztésétől a munkavállalók. Erre a kérdésre szintén hazánk munkavállalói, valamint a szlovákok és a lengyelek adták a legpesszimistább választ.
A korai nyugdíjaztatásról alkotott vélemény kapcsán kimagaslóan, a magyarok 73 százaléka adott pozitív választ, messze lekörözve a többi uniós tagország nyugdíjazási várakozásait. Az elmúlt évek tapasztalatait felülmúlta, hogy az uniós munkavállalók összességét tekintve a megkérdezettek háromnegyede vélekedett úgy, hogy ma már nem lehet egyetlen munkaadónál ledolgozni az aktív életkor egészét. A már nyugdíjas állampolgárok 43 százaléka saját bevallása szerint legalább 20 évet még egy munkáltatónál dolgozott le, míg az aktív munkavállalóként megkérdezettek csupán 17 százalékáról mondható el ugyanez.
A pesszimista munkavállalói szemléleten túl megállapították, hogy az uniós polgárok 88 százaléka tisztában van azzal, hogy piaci versenyképességét csak folyamatos szakmai képzésekkel tarthatja meg.
A munkakörülményekkel való elégedettség kapcsán az uniós átlagot tekintve a munkavállalók 80 százaléka nyilatkozott kedvezően, míg a magyar dolgozók csupán 77 százaléka tette le voksát a kedvező munkafeltételek mellett. Szintén hazánk munkaerő-piaci résztvevői végeztek az első helyen azon a skálán, amelyen a heti 48 órás munkaidő-irányelv túllépését vizsgálták. Itt a magyarok 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szükségképpen többet kell dolgoznia az uniós munkaidő-keretnél.
A felméréssel párhuzamosan az EU Bizottsága a napokban indított 23 tagállammal szemben -köztük Magyarországgal szemben is- eljárást annak érdekében, hogy a heti 48 órás munkarendet szigorúan betartsák. Megállapítást nyert továbbá az a tény is, hogy négy tagállam -Dánia, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia- kivételével valamennyi uniós országban elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság. Irányelvük szerint legalább 70 százalékra kellene feltornázni a foglalkoztatottsági átlagot. Sajnos, Magyarország ebben a tekintetben is jóval többet kell, hogy nyújtson a felzárkózás terén, hiszen nálunk az előző évhez képest változatlan, 56,9 százalékos foglalkoztatottsági arány van. Az uniós átlag ezzel szemben 63,8 százalék.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel