A magyar munkavállalók a legpesszimistábbak között

Az Eurofound dublini székhelyű uniós ügynökség felmérést készített arról, vajon az uniós tagországokban mennyire bíznak a munkavállalók abban, hogy az elkövetkezendő hónapokban is meg tudják tartani állásukat. A felmérés óriási eltérést mutatott a munkavállalók bizalmi indexének vizsgálatakor: a svédek 92 százaléka, az EU-átlag 84 százaléka nyilatkozta, hogy nem látja veszélyben állását. Nálunk ez az arány 68 százalékot tett ki, a szlovákoknál pedig alig 49 százalékot.
Rákérdeztek arra is, hogy az elkövetkezendő két évre nézve tartanak-e állásuk elvesztésétől a munkavállalók. Erre a kérdésre szintén hazánk munkavállalói, valamint a szlovákok és a lengyelek adták a legpesszimistább választ.

A korai nyugdíjaztatásról alkotott vélemény kapcsán kimagaslóan, a magyarok 73 százaléka adott pozitív választ, messze lekörözve a többi uniós tagország nyugdíjazási várakozásait. Az elmúlt évek tapasztalatait felülmúlta, hogy az uniós munkavállalók összességét tekintve a megkérdezettek háromnegyede vélekedett úgy, hogy ma már nem lehet egyetlen munkaadónál ledolgozni az aktív életkor egészét. A már nyugdíjas állampolgárok 43 százaléka saját bevallása szerint legalább 20 évet még egy munkáltatónál dolgozott le, míg az aktív munkavállalóként megkérdezettek csupán 17 százalékáról mondható el ugyanez.

A pesszimista munkavállalói szemléleten túl megállapították, hogy az uniós polgárok 88 százaléka tisztában van azzal, hogy piaci versenyképességét csak folyamatos szakmai képzésekkel tarthatja meg.

A munkakörülményekkel való elégedettség kapcsán az uniós átlagot tekintve a munkavállalók 80 százaléka nyilatkozott kedvezően, míg a magyar dolgozók csupán 77 százaléka tette le voksát a kedvező munkafeltételek mellett. Szintén hazánk munkaerő-piaci résztvevői végeztek az első helyen azon a skálán, amelyen a heti 48 órás munkaidő-irányelv túllépését vizsgálták. Itt a magyarok 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szükségképpen többet kell dolgoznia az uniós munkaidő-keretnél.

A felméréssel párhuzamosan az EU Bizottsága a napokban indított 23 tagállammal szemben -köztük Magyarországgal szemben is- eljárást annak érdekében, hogy a heti 48 órás munkarendet szigorúan betartsák. Megállapítást nyert továbbá az a tény is, hogy négy tagállam -Dánia, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia- kivételével valamennyi uniós országban elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság. Irányelvük szerint legalább 70 százalékra kellene feltornázni a foglalkoztatottsági átlagot. Sajnos, Magyarország ebben a tekintetben is jóval többet kell, hogy nyújtson a felzárkózás terén, hiszen nálunk az előző évhez képest változatlan, 56,9 százalékos foglalkoztatottsági arány van. Az uniós átlag ezzel szemben 63,8 százalék.