A magyar nemzetiségieknek továbbra is fontos a magyarországi munkavállalás
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatNem igaz, hogy a romániai magyar nemzetiségű állampolgárok nem akarnak Magyarországon munkát vállalni - cáfolta egy magyar újság állításait az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának keddi ülésén Kerekes Károly, az ülésen résztvevő román parlamenti bizottsági delegáció tagja.
A magyar szakbizottság együttes ülést tartott hétfőn a román parlament munka és szociális védelmi bizottságával.
Kerekes Károly, aki az RMDSZ képviselője a romániai bizottságban elmondta: a magyar nemzetiségieknek továbbra is rendkívül fontos a magyarországi munkavállalás, ugyanis nincsenek nyelvi, beilleszkedési nehézségeik. Ez a magyarországi munkáltatóknak is előnyös.
Kerekes Károly utalva az RMDSZ véleményére szorgalmazta, hogy Magyarország mielőbb biztosítson teljesen szabad munkavállalást a román állampolgárok részére.
Gheorghe Barbu, a román szakbizottsági delegáció vezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar és a román bérek egyre inkább közelítenek egymáshoz, ezért általában a román állampolgárok inkább a magasabb keresetet jelentő országokba, így Spanyolországba, Franciaországba, Olaszországba, illetve Németországba kívánnak munkát vállalni. A román állampolgárok közül már az Európai Uniós tagság előtt 2 millióan dolgoztak külföldön.
A delegációvezető rámutatott: Romániában több szakterületen a munkáltatók nem jutnak munkaerőhöz, ezért ma már nagy számú magyar dolgozik Romániában.
Utalt arra, hogy a magyarországi statisztika szerint, a román állampolgároknak csak 24 százaléka kívánt elhelyezkedni azokban a szakmákban Magyarországon amelyekben automatikusan adják ki a munkavállalási engedélyt, 56 százalékuk viszont csak a hagyományos munkavállalási engedély eljárásával jutott munkához, a többiek egy éves munkavállalási viszonyuk alapján a zöld kártyára váltak jogosulttá. Az adatok szerint az idei és az előző év első negyedévét összehasonlítva csaknem 30 százalékkal csökkent a román állampolgárok magyarországi munkavállalása.
Gheorghe Barbu ismertetése szerint a román kormány a múlt héten döntött arról, hogy Románia valamennyi európai uniós tagállam állampolgárainak teljesen szabad munkavállalást biztosít. Románia ezt kérné állampolgárai számára Magyarországtól is.
Simon Gábor (MSZP), a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke a vendégeket köszöntve arra hívta fel a figyelmet, hogy a testült először fogad nemzetközi partnereket. A román állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatban szólt arról, hogy Magyarország Románia és Bulgária európai uniós tagságával egy időben még nem biztosított teljesen szabad munkavállalást, ezt fokozatosan kívánja elérni.
A parlamenti szakbizottság már az idei első negyedéves tapasztalatok alapján szorgalmazta, hogy Magyarország bővítse azon szakmák körét, amelyekben a két új tagország állampolgárai a munkaerőpiaci helyzet elemzése nélkül, automatikusan kapják meg a munkavállalási engedélyt. Ez jelenleg 219 szakmára igaz. A szakbizottság azon az állásponton van, hogy rendszeresen elemezni kell a két új tagországból érkezők magyarországi munkaerőpiaci hatását és ennek alapján fokozatosan könnyíthető munkavállalásuk.
Az európai uniós szabályok szerinti kettő plusz három plusz kettő éves átmeneti időszakból, tehát nem kell kivárni teljes korlátozással az első két évet, már az alatt is könnyíthető az új tagállamok állampolgárainak munkavállalása - jegyezte meg a magyar szakbizottság vezetője. Elmondta, hogy a bizottság tájékoztatni fogja az államfőt, az Országgyűlés vezetését, a miniszterelnököt, a szakminisztert a romániai delegáció álláspontjáról.
Kerekes Károly, aki az RMDSZ képviselője a romániai bizottságban elmondta: a magyar nemzetiségieknek továbbra is rendkívül fontos a magyarországi munkavállalás, ugyanis nincsenek nyelvi, beilleszkedési nehézségeik. Ez a magyarországi munkáltatóknak is előnyös.
Kerekes Károly utalva az RMDSZ véleményére szorgalmazta, hogy Magyarország mielőbb biztosítson teljesen szabad munkavállalást a román állampolgárok részére.
Gheorghe Barbu, a román szakbizottsági delegáció vezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar és a román bérek egyre inkább közelítenek egymáshoz, ezért általában a román állampolgárok inkább a magasabb keresetet jelentő országokba, így Spanyolországba, Franciaországba, Olaszországba, illetve Németországba kívánnak munkát vállalni. A román állampolgárok közül már az Európai Uniós tagság előtt 2 millióan dolgoztak külföldön.
A delegációvezető rámutatott: Romániában több szakterületen a munkáltatók nem jutnak munkaerőhöz, ezért ma már nagy számú magyar dolgozik Romániában.
Utalt arra, hogy a magyarországi statisztika szerint, a román állampolgároknak csak 24 százaléka kívánt elhelyezkedni azokban a szakmákban Magyarországon amelyekben automatikusan adják ki a munkavállalási engedélyt, 56 százalékuk viszont csak a hagyományos munkavállalási engedély eljárásával jutott munkához, a többiek egy éves munkavállalási viszonyuk alapján a zöld kártyára váltak jogosulttá. Az adatok szerint az idei és az előző év első negyedévét összehasonlítva csaknem 30 százalékkal csökkent a román állampolgárok magyarországi munkavállalása.
Gheorghe Barbu ismertetése szerint a román kormány a múlt héten döntött arról, hogy Románia valamennyi európai uniós tagállam állampolgárainak teljesen szabad munkavállalást biztosít. Románia ezt kérné állampolgárai számára Magyarországtól is.
Simon Gábor (MSZP), a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke a vendégeket köszöntve arra hívta fel a figyelmet, hogy a testült először fogad nemzetközi partnereket. A román állampolgárok magyarországi munkavállalásával kapcsolatban szólt arról, hogy Magyarország Románia és Bulgária európai uniós tagságával egy időben még nem biztosított teljesen szabad munkavállalást, ezt fokozatosan kívánja elérni.
A parlamenti szakbizottság már az idei első negyedéves tapasztalatok alapján szorgalmazta, hogy Magyarország bővítse azon szakmák körét, amelyekben a két új tagország állampolgárai a munkaerőpiaci helyzet elemzése nélkül, automatikusan kapják meg a munkavállalási engedélyt. Ez jelenleg 219 szakmára igaz. A szakbizottság azon az állásponton van, hogy rendszeresen elemezni kell a két új tagországból érkezők magyarországi munkaerőpiaci hatását és ennek alapján fokozatosan könnyíthető munkavállalásuk.
Az európai uniós szabályok szerinti kettő plusz három plusz kettő éves átmeneti időszakból, tehát nem kell kivárni teljes korlátozással az első két évet, már az alatt is könnyíthető az új tagállamok állampolgárainak munkavállalása - jegyezte meg a magyar szakbizottság vezetője. Elmondta, hogy a bizottság tájékoztatni fogja az államfőt, az Országgyűlés vezetését, a miniszterelnököt, a szakminisztert a romániai delegáció álláspontjáról.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?