A megtakarításokat növelik az adóváltozások
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz egykulcsos személyi jövedelemadó és a családi kedvezmények hatására keletkező többletjövedelmeket a legtöbben félre szeretnék tenni - közölte az OTP Bank pénteken a Gfk felmérése alapján.
A Gfk az OTP Bank megbízásából reprezentatív felmérést végzett a megtakarítási szokásokról, ennek egyik megállapítása szerint a minimum 500 ezer forint megtakarítással rendelkező megkérdezettek egy negyedének nőtt a január 1-jei adóváltozások révén a jövedelme. A felmérés szerint a plusz bevételekből az érintettek 43 százaléka tesz félre többet, mint korábban. A nagyobb jövedelemről beszámolók 76 százalékának 50 ezer forintnál kisebb mértékben, 24 százalékának pedig 50 ezer forintnál magasabb összeggel lett nagyobb a havi nettó bére.
A megkérdezettek közel fele azt a választ adta, hogy a magasabb bevételből többet tesz félre, mint korábban. A válaszadók 33 százaléka döntő részt feléli a többletkeresetet, jellemzően azok, akiknek 20 ezer forint alatti mértékben nőtt a jövedelmük, az ennél magasabb növekményből már rendszerint félre is tesznek a megkérdezettek.
A válaszadók csaknem negyede fordítja többletjövedelmét adósságainak rendezésére, és erről közel azonosan gondolkodik minden megkérdezett, a plusz jövedelem nagyságától függetlenül. Nagyobb kiadásra fordítja a jövedelemtöbbletet az összes érintett 18 százaléka, ez a magasabb többletjövedelemmel rendelkezőkre jellemzőbb. Új hitel felvételére, és annak törlesztésére a megkérdezettek 4 százaléka fordítaná a növekményt, ez is a magasabb többletjövedelemmel rendelkezőkre jellemző inkább, 50 ezer forintos többblet felett 10 százalék jelölte meg ezt az opciót.
Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint kiemelte: a személyi jövedelemadó változások révén az öngondoskodás szerepe is felértékelődhet. A Gfk kutatásai is azt mutatják, hogy az így jelentkező többletjövedelem felhasználásával kapcsolatban a megtakarítások növelését említették leggyakrabban a válaszadók.
"Ez azért is fontos, mert már kisebb összegű, havi 5-10 ezer forintos megtakarítással is sokat tehetünk jövőnk biztonságáért. Három év alatt például összegyűjthető egy 3 hónapos túlélést biztosító vésztartalék, 10 év alatt pedig 1,5-2 millió forintot is elérhet a megtakarított összeg" - tette hozzá Kovács Antal.
A megkérdezettek közel fele azt a választ adta, hogy a magasabb bevételből többet tesz félre, mint korábban. A válaszadók 33 százaléka döntő részt feléli a többletkeresetet, jellemzően azok, akiknek 20 ezer forint alatti mértékben nőtt a jövedelmük, az ennél magasabb növekményből már rendszerint félre is tesznek a megkérdezettek.
A válaszadók csaknem negyede fordítja többletjövedelmét adósságainak rendezésére, és erről közel azonosan gondolkodik minden megkérdezett, a plusz jövedelem nagyságától függetlenül. Nagyobb kiadásra fordítja a jövedelemtöbbletet az összes érintett 18 százaléka, ez a magasabb többletjövedelemmel rendelkezőkre jellemzőbb. Új hitel felvételére, és annak törlesztésére a megkérdezettek 4 százaléka fordítaná a növekményt, ez is a magasabb többletjövedelemmel rendelkezőkre jellemző inkább, 50 ezer forintos többblet felett 10 százalék jelölte meg ezt az opciót.
Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint kiemelte: a személyi jövedelemadó változások révén az öngondoskodás szerepe is felértékelődhet. A Gfk kutatásai is azt mutatják, hogy az így jelentkező többletjövedelem felhasználásával kapcsolatban a megtakarítások növelését említették leggyakrabban a válaszadók.
"Ez azért is fontos, mert már kisebb összegű, havi 5-10 ezer forintos megtakarítással is sokat tehetünk jövőnk biztonságáért. Három év alatt például összegyűjthető egy 3 hónapos túlélést biztosító vésztartalék, 10 év alatt pedig 1,5-2 millió forintot is elérhet a megtakarított összeg" - tette hozzá Kovács Antal.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?