A minimálbér országa

A tartósan nyereséges cégek között is jelentős azoknak a száma, amelyeknél a munkavállalók átlagkeresete nem, vagy alig haladja meg a minimálbért. A kisvállalkozások körében minden három munkavállalóból kettőnek ezt a legalacsonyabb kötelező javadalmazást fizetik, és az egyéni vállalkozók nagytöbbsége ugyancsak így jelentette be magát. Így 2004-ben annak ellenére még mindig 670 ezren vallottak be minimálbért a személyi jövedelemadójukban, hogy számuk és arányuk jelentősen csökkent. Hiszen 2003-ban még 920 ezren voltak. Vagyis az összes jövedelmet bevallók 45 százalékáról tavaly 33-ra mérséklődött az arányuk. A kedvező tendencia ellenére azonban ez az egyharmad még mindig olyan magas hányad, hogy a minimálbérekkel kapcsolatban nem hozható gazdaságpolitikai döntés az okok elemzése nélkül.


A rendszerváltás vesztesei

Melyek tehát azok a társadalmi-gazdasági folyamatok, amelyek Magyarországon az elmúlt tizenöt évben oda vezettek, hogy munkavállalók százezrei kénytelenek minimálbérért és/vagy önfoglalkoztatóként dolgozni? Illetve, a minimálbéren bejelentetteknek vajon hányad része olyan, aki valójában ennek a többszörösét kapja ugyan meg havonta, de a többit már számlára, vállalkozóként? És a helyzetet vajon orvosolhatja-e, ha a kormány - akár a munkáltatókat és munkavállalókat is képviselő érdekegyeztető fórum áldásával, akár saját hatáskörében - egyszerűen felemeli a kötelezően fizetendő legkisebb bér mértékét; illetve, ha ekhóval (egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulással) vagy szigorított munkaügyi ellenőrzésekkel hadat üzen az úgynevezett színlelt szerződéseknek?

A kilencvenes évek elején végbement rendszerváltás politikai vonatkozásait most hagyjuk!

Ha azonban tisztán gazdasági, az egyének szintjén megélhetési szempontból nézzük, akkor a mintegy 7-7,5 millió munkából, bérből és nyugdíjból élő, illetve a mintegy 2,5-3 millió vállalkozó, részvényes vesztesnek érzi magát. Miközben van egy szűk, ám egyes becslések szerint akár százezres réteg, amelyik az átalakulás nyertese. Ami persze szükségszerű velejárója is lehetne a szocializmus lebontásának és a kapitalizmus kibontakozásának. De az mégsem az, hogy távolodva időben a rendszerváltástól, az akkor kialakult vagyoni és jövedelmi különbségek nem mérséklődnek, hanem egyre nőnek. Ha úgy tetszik, egyre nagyobb a szakadék a minimálbéren - vagy még akkora jövedelemmel se rendelkezők - és a "gazdagok" között. Ez utóbbiakhoz sorolva talán már azokat, akiknek a jövedelme több mint a minimálbér hat-hétszerese.


Százezren négymillió felett

Az idén a múlt évi keresetek után ugyanis a bevallást adók 5,5 százaléka, vagyis mintegy 111 ezer fő vallott be éves szinten 4 millió forint feletti jövedelmet. Ők mintegy 860 milliárd forintot kerestek, ami az összes jövedelemtömegnek mintegy a harmada. De még inkább gazdagnak tekinthető az a magyar állampolgár, aki 2004-ben a 100-as toplista első helyére került, a közel 3,1 milliárd forint összevont éves jövedelmével.