A mosogatás elvégzése miatt keresnek kevesebbet a nők?
A magyar nők 13,2 százalékkal keresnek kevesebbet ugyanazért a munkáért, mint a férfiak. A bérkülönbség és a munkaerő-piaci szegregáció egy része abból fakad, hogy az otthoni munkák többségét a nők végzik. Az, hogy ki viszi le a szemetet vagy ki mosogat, munkaerő-piaci előnyöket és hátrányokat okozhat - írja a Privátbankár.
A KSH egy 2015-ös felméréséből kiderül: ugyanazzal a munkával Magyarországon egy nő átlagosan 13,2 százalékkal kevesebbet keres, mint egy férfi. A MagNet Bank kampányt indított a társadalmi párbeszéd és a fizetések körüli átláthatóság elősegítésére. A közösségi bank részben a fizetések körüli tabusítást okolja a méltánytalanságért, ezért elindítottak egy olyan alkalmazást, amellyel mindenki kiszámolhatja, mennyivel keresne többet vagy kevesebbet a másik nem tagjaként.
A Privátbankár dr. Nagy Beátát, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát, szociológus szakértőjét kérdezte arról, hogy mit is jelent ez a különbség, miből fakad a méltánytalanság, és hogyan lehetne megszüntetni.
Egyszerűen hangzik, de valójában ennek számos mérési problémája van - hívja fel a figyelmet a szakértő. A legfőbb talán a munkaerő-piaci szegregáció: a nők és a férfiak különböző szférákban, különböző foglalkozásokban és beosztásokban dolgoznak. Például sokkal jellemzőbb, hogy a nők a közszférában, míg a férfiak a versenyszférában vezetők - magyarázta Nagy Beáta. Az összehasonlítás nehéz.
A szakértő szerint ha hagyományos családmodellből indulunk ki, ami egyre kevésbé tipikus, akkor két keresőben és gyerekekben gondolkodunk. Ha mindkét szülő dolgozik, akkor az a kérdés, hogy az otthoni munkát és a gyerekneveléssel kapcsolatos feladatokat ki látja el. Ma Magyarországon az a jellemző, hogy ezen feladatok jelentős része a nőkre hárul. Ez nagy hátrányt jelent a munka világában, hiszen hogyan tudnának a nők ugyanolyan magabiztossággal, ugyanolyan kapacitással és erőforrásokkal fellépni a munkaerő-piacon, mint a férfiak, akik mögött ott áll egy plusz támogatás a házastársuk személyében.
Magyarországon ez a probléma azért van jobban jelen, mert ahogy arról mi írtunk, a magyar nők különböző jogcímeken akár 3 évig is otthon maradhatnak a szülés után, míg az apák mindössze egy hétig. Az anyának a hosszú távolmaradással nagyon lecsökkennek arra, hogy visszamenjen dolgozni. Annak, hogy ki végzi a házi munkát megvannak a gazdasági következményei, ami odavezet, hogy az egyik fél hátrányba kerül.
A szakértő szerint ez már akkor érvényesül, amikor az egyének pályát és munkát választanak. "Már azelőtt, hogy gyereket vállalnának - ott van, hogy olyan foglalkozást válasszanak, amit gyerek mellett is tudnak csinálni, és nem olyat, amit valóban szeretnének, és amire megvan a tehetségük”. Így alakulnak ki a szegregált foglalkozások, munkakörök, ahol nagyrészt nők dolgoznak, amelyeket sokkal kevésbé fizet meg a munkaerőpiac, mint azokat a foglalkozásokat, ahol férfiak vannak többségben. Ha megnézzük, mely foglalkozások nőiesedtek el, melyeknek csökkent a presztízse és a keresete, azt látjuk, hogy ezek azok a szakmák, amelyeknek a lényege a gondoskodás. „Pont azok a dolgok, amelyekről azt gondoljuk, hogy nincs is ennél fontosabb; például hogy kire bízzuk a gyerekünket, ki gondozza a hozzátartozóinkat, ki van ott a kórházban mellettük: pont őket nem becsüljük meg. Egy cseh plakátkampány mutatott rá erre a problémára nagyon jól: az volt a kérdés rajta, hogy ki ér önnek többet, aki a gyerekét, vagy aki a pénzt gondozza?” - mondta Nagy Beáta. Mivel ezekben az elnőiesedett foglalkozásokban a nők kiszolgáltatott helyzetben vannak, nincsen jó alkupozíciójuk, ezért egyre többen indulnak Nyugat-Európába.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A mosogatás elvégzése miatt keresnek kevesebbet a nők?
2. oldal - Globális probléma
A Privátbankár dr. Nagy Beátát, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát, szociológus szakértőjét kérdezte arról, hogy mit is jelent ez a különbség, miből fakad a méltánytalanság, és hogyan lehetne megszüntetni.
A nemek közötti bérrés az az arányszám, ami megmutatja, mennyivel kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak.
Egyszerűen hangzik, de valójában ennek számos mérési problémája van - hívja fel a figyelmet a szakértő. A legfőbb talán a munkaerő-piaci szegregáció: a nők és a férfiak különböző szférákban, különböző foglalkozásokban és beosztásokban dolgoznak. Például sokkal jellemzőbb, hogy a nők a közszférában, míg a férfiak a versenyszférában vezetők - magyarázta Nagy Beáta. Az összehasonlítás nehéz.
Miért van egyenlőtlenség?
A szakértő szerint ha hagyományos családmodellből indulunk ki, ami egyre kevésbé tipikus, akkor két keresőben és gyerekekben gondolkodunk. Ha mindkét szülő dolgozik, akkor az a kérdés, hogy az otthoni munkát és a gyerekneveléssel kapcsolatos feladatokat ki látja el. Ma Magyarországon az a jellemző, hogy ezen feladatok jelentős része a nőkre hárul. Ez nagy hátrányt jelent a munka világában, hiszen hogyan tudnának a nők ugyanolyan magabiztossággal, ugyanolyan kapacitással és erőforrásokkal fellépni a munkaerő-piacon, mint a férfiak, akik mögött ott áll egy plusz támogatás a házastársuk személyében.
Magyarországon ez a probléma azért van jobban jelen, mert ahogy arról mi írtunk, a magyar nők különböző jogcímeken akár 3 évig is otthon maradhatnak a szülés után, míg az apák mindössze egy hétig. Az anyának a hosszú távolmaradással nagyon lecsökkennek arra, hogy visszamenjen dolgozni. Annak, hogy ki végzi a házi munkát megvannak a gazdasági következményei, ami odavezet, hogy az egyik fél hátrányba kerül.
Már a pályaválasztásnál is vannak különbségek
A szakértő szerint ez már akkor érvényesül, amikor az egyének pályát és munkát választanak. "Már azelőtt, hogy gyereket vállalnának - ott van, hogy olyan foglalkozást válasszanak, amit gyerek mellett is tudnak csinálni, és nem olyat, amit valóban szeretnének, és amire megvan a tehetségük”. Így alakulnak ki a szegregált foglalkozások, munkakörök, ahol nagyrészt nők dolgoznak, amelyeket sokkal kevésbé fizet meg a munkaerőpiac, mint azokat a foglalkozásokat, ahol férfiak vannak többségben. Ha megnézzük, mely foglalkozások nőiesedtek el, melyeknek csökkent a presztízse és a keresete, azt látjuk, hogy ezek azok a szakmák, amelyeknek a lényege a gondoskodás. „Pont azok a dolgok, amelyekről azt gondoljuk, hogy nincs is ennél fontosabb; például hogy kire bízzuk a gyerekünket, ki gondozza a hozzátartozóinkat, ki van ott a kórházban mellettük: pont őket nem becsüljük meg. Egy cseh plakátkampány mutatott rá erre a problémára nagyon jól: az volt a kérdés rajta, hogy ki ér önnek többet, aki a gyerekét, vagy aki a pénzt gondozza?” - mondta Nagy Beáta. Mivel ezekben az elnőiesedett foglalkozásokban a nők kiszolgáltatott helyzetben vannak, nincsen jó alkupozíciójuk, ezért egyre többen indulnak Nyugat-Európába.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A mosogatás elvégzése miatt keresnek kevesebbet a nők?
2. oldal - Globális probléma
HR standup - Litkai Gergely: Személyzeti ügyek