A munkahelyek számán mérhető a fejlesztéspolitika sikere

A Super - Sikeres uniós pályázatokat előkészítő rendezvénysorozat - című vállalkozásfejlesztési roadshow befejező rendezvényének megnyitóján Csepreghy Nándor kiemelte: a magyar fejlesztéspolitika célja, hogy 2020 után a magyar gazdaság ezer szállal kötődjön az EU-hoz, ugyanakkor a belső erőforrásokra, a megerősített gazdasági szereplőkre támaszkodó gazdasági növekedés teszi majd lehetővé azt, hogy a fejlesztéspolitika kevesebb kohéziós forrás mellett is működni tudjon.

A helyettes államtitkár elmondta: a magyar kormány szerint a kohéziós politika 2020 után abban a formájában, amelyben addig működött, nem fog működni. Ezt a vélekedést az Európai Uniót belülről feszítő belső, politikai és gazdasági konfliktusokra alapozza a kormány - fejtette ki.

Csepreghy Nándor szerint ebben a ciklusban másként kell felhasználni a forrásokat, egyben felhívta a figyelmet arra, hogy egy lakosra jutó fejlesztési források szerint Magyarország 712 ezer forint/fővel a második helyet foglalja el a tagállamok rangsorában. Kiemelte, hogy nemcsak a források mennyisége, hanem felhasználása is fontos: a rendelkezésre álló 12 ezer milliárd forint 60 százalékát gazdaságfejlesztési célokra fordítják majd 2020-ig, és alapvetően a kkv-szektort támogatják majd. Hozzátette: innováció tekintetében fel kell zárkózni az Európai Unió átlagához, ezért 750 milliárd forint kifejezetten innovációs célokat szolgál majd.

Az első pályázatok nem véletlenül szóltak technológiai fejlesztésről, hiszen a magyar gyártó cégek egyik legnagyobb versenyhátránya az elavult eszközállomány - fejtette ki. Fontos lesz az is, hogy a kkv-kat megújuló energiaforrások használatára ösztönözzék, és egy olyan szakképzési és felsőoktatási rendszert hozzanak létre, amely piacképes munkaerőt bocsát ki.

Csepreghy Nándor szerint a fejlesztéspolitikai siker az államtól is függ, ezért a kormány nagyon világos célok mentén használja majd fel a források 40 százalékát. Példaként említette, hogy 2020-ig mind a 23 megyei jogú várost bekapcsolják a gyorsforgalmi úthálózatba. A helyettes államtitkár részletesen beszélt arról is, hogy mi szolgálja majd a pályázati rendszer igazságosabbá, kiszámíthatóbbá tételét.

Kifejtette, hogy minden év november 30-ig nyilvánosságra kell hozni a következő évi pályázati lehetőségeket, és újítás az is, hogy az érdeklődők a pályázat megjelenését követően 30 napig tanulmányozhatják a kiírást, de csak ennek leteltével nyújthatnak be pályázatot. Csepreghy Nándor kiemelte még az elektronikus ügyintézés bevezetését, az önrészre vonatkozó új szabályokat, valamint a pályázóktól kért adatmennyiség csökkentését is.

Kazatsay Zoltán, az Európai Bizottság főigazgató-helyettese előadásában hangsúlyozta: az Európai Unió 2014-2020 közötti kohéziós politikája a hétéves költségvetés egyharmadát teszi ki, 352 milliárd euróra rúg. A kohéziós politika az Európa 2020 céljainak megvalósítását szolgálja az intelligens, fenntartható, és inkluzív növekedésen keresztül.

Hozzátette: a kohéziós politikára a várható nemzeti hozzájárulásokkal együtt 500 milliárd euró jut majd uniós szinten.

Magyarország a források nagysága szerint a hatodik legtöbb uniós forrást kapja a 2014-2020 közötti időszakban: 21,9 milliárd eurónyi kohéziós pénzforrás érkezik az országba - emelte ki Kazatsay Zoltán. Hozzátette, hogy a mezőgazdasági forrásokat is beleszámolva 25 milliárd euró fejlesztési forrásról van szó. A közép-magyarországi térségre 464 millió euró fog jutni - ismertette.

Kazatsay Zoltán szólt arról is, hogy a magyar operatív programok nagyon jól előkészítettek voltak, és jó volt az együttműködés a magyar szakemberek, valamint a bizottság között. Azt mondta: "2020 után is lesz élet", az EB az eddigi tapasztalatokat beépítve, ésszerűsítve viszi tovább a fejlesztési rendszert.

Szűcs Lajos miniszteri biztos kiemelte: Pest megye különleges helyzetben van, Budapesttel együtt ez a megye adja az ország bruttó hazai termékének több mint 30 százalékát, és itt működik a vállalkozások csaknem 40 százaléka. Erre a régióra viszonylag kevesebb európai uniós forrás jut 2014 és 2020 között. Ezért úgy vélte, hogy ki kell dolgozni egy, a Pest megyei és budapesti kis- és közepes vállalkozásokat hazai forrásokból támogató, a GINOP-hoz hasonló "formációt", de erről még nem született döntés.

A kkv-ban rejlik Magyarország növekedése

Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója kiemelte: Magyarország növekedésének egyik legfontosabb lehetősége a jelenleg közel 644 000 kkv-ban rejlik, fejlesztésük a legnagyobb multiplikációs hatással bír. A válság megviselte a vállalkozásokat, technológiájuk elavult, de most 80 százalékuk fejlesztést tervez, "nagyon éhes" az uniós támogatásokra. Saját felmérésükre hivatkozva szólt arról is, hogy a vállalkozások 51 százaléka nem csupán vissza nem térítendő támogatást szeretne, ráadásul 2020 után várhatóan már nem is lesz ilyen támogatás.