A szakképzett munkaerőnek kedvez a bevándorlási rendszer Brexit után
A magas szakképesítésű külföldi munkaerő nagy-britanniai alkalmazását részesíti előnyben a brit kormány készülő, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) utáni időszakra szóló új bevándorlási szabályozása, területi különbségtétel nélkül - mondta kedden a brit miniszterelnök. Ennek alapján az EU-országokból a Brexit után érkezők sem részesülnének kedvezményesebb elbírálásban, mint mások.
Theresa May a BBC közszolgálati rádiónak részletek nélkül kijelentette ugyanakkor azt is, hogy a kereskedelmi megállapodás, amelyet London az Európai Unióval szeretne megkötni, tartalmazhat majd külön "kölcsönös mobilitási" záradékot a brit, illetve az uniós munkavállalók számára.
May, aki a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusán nyilatkozott, gyakorlatilag megerősítette azonban azokat a bevándorlási irányelveket, amelyeket kabinetje a múlt héten hagyott jóvá. Ezek lényege az, hogy London a Brexit után egységesítené az Európai Unióból és az EU-n kívüli országokból érkezők bevándorlási szabályozását, így a munkavállalási szándékkal érkező külföldiek nemzetisége helyett szakképzettségük lenne az elbírálás alapelve.
Ennek rögzítésével a brit kormány elfogadta a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee - MAC) nemrégiben ismertetett ajánlásainak fő elemeit.
A MAC által szeptember második felében előterjesztett 140 oldalas javaslatcsomag szerint a Brexit után alapesetben már nem lenne indokolt az unióból és a máshonnan érkezők nagy-britanniai letelepedésének és foglalkoztatásának egymástól eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók nemzetiségétől, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.
A tanácsadó testület is elismerte ugyanakkor, hogy a Brexit utáni időszak bevándorlási szabályozásában London felajánlhat valamilyen kedvezményes hozzáférést a brit munkapiachoz az unióban maradó országok állampolgárainak, ha ezzel kedvezményeket tud elérni a Brexit-tárgyalások más területein, például az EU-val fenntartott jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok szabályozásában.
A készülő szabályozás a brit kormányfő keddi vázlatos ismertetése szerint a Nagy-Britanniában hosszabb távon dolgozni kívánó külföldi munkavállalók számára minimálkeresetet írna elő a letelepedés engedélyezése fejében. Ennek szintjét Theresa May egyelőre nem fedte fel, de a brit sajtóban 20 ezer fonttól 50 ezer fontig (7,3-18,2 millió forint) terjedő éves bérezési minimum előírásáról olvashatók találgatások. A brit kormány ezzel is a magasan képzett külföldi munkavállalókat igyekszik előnyben részesíteni.
A brit üzleti szektor szakmai szervezetei ugyanakkor jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.
A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) már tavalyi éves kongresszusán felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a brit agrárszektornak a következő évtized elején várhatóan évente 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság a Brexit megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, "a földeken fog elrothadni a termés".
MTI
May, aki a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusán nyilatkozott, gyakorlatilag megerősítette azonban azokat a bevándorlási irányelveket, amelyeket kabinetje a múlt héten hagyott jóvá. Ezek lényege az, hogy London a Brexit után egységesítené az Európai Unióból és az EU-n kívüli országokból érkezők bevándorlási szabályozását, így a munkavállalási szándékkal érkező külföldiek nemzetisége helyett szakképzettségük lenne az elbírálás alapelve.
Ennek rögzítésével a brit kormány elfogadta a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee - MAC) nemrégiben ismertetett ajánlásainak fő elemeit.
A MAC által szeptember második felében előterjesztett 140 oldalas javaslatcsomag szerint a Brexit után alapesetben már nem lenne indokolt az unióból és a máshonnan érkezők nagy-britanniai letelepedésének és foglalkoztatásának egymástól eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók nemzetiségétől, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.
A tanácsadó testület is elismerte ugyanakkor, hogy a Brexit utáni időszak bevándorlási szabályozásában London felajánlhat valamilyen kedvezményes hozzáférést a brit munkapiachoz az unióban maradó országok állampolgárainak, ha ezzel kedvezményeket tud elérni a Brexit-tárgyalások más területein, például az EU-val fenntartott jövőbeni kereskedelmi kapcsolatok szabályozásában.
A készülő szabályozás a brit kormányfő keddi vázlatos ismertetése szerint a Nagy-Britanniában hosszabb távon dolgozni kívánó külföldi munkavállalók számára minimálkeresetet írna elő a letelepedés engedélyezése fejében. Ennek szintjét Theresa May egyelőre nem fedte fel, de a brit sajtóban 20 ezer fonttól 50 ezer fontig (7,3-18,2 millió forint) terjedő éves bérezési minimum előírásáról olvashatók találgatások. A brit kormány ezzel is a magasan képzett külföldi munkavállalókat igyekszik előnyben részesíteni.
A brit üzleti szektor szakmai szervezetei ugyanakkor jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.
A brit mezőgazdasági termelők uniója (NFU) már tavalyi éves kongresszusán felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a brit agrárszektornak a következő évtized elején várhatóan évente 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. A szervezet figyelmeztetése szerint ha a brit mezőgazdaság a Brexit megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, "a földeken fog elrothadni a termés".
MTI
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?