A vállalatok alábecsülik a modern kori rabszolgaság kockázatát

A brit Institution of Occupational Safety and Health (IOSH) legfrissebb felmérése rávilágít, hogy a legtöbb vállalat még mindig nem rendelkezik a modern kori rabszolgaság azonosításához és megelőzéséhez szükséges alapvető rendszerekkel. Bár a vezetők több mint fele úgy véli, képes kezelni ezeket a kockázatokat, a valóságban a kizsákmányolás továbbra is mélyen beágyazódott a munkahelyekbe és az ellátási láncokba.

Súlyos hiányosságok a vállalati folyamatokban

Az 1011 felsővezető megkérdezésével készült kutatás megdöbbentő adatokat közölt a felkészültségről. A vizsgált szervezetek jelentős részénél teljes mértékben hiányoznak azok a kontrollmechanizmusok, amelyekkel elejét lehetne venni a visszaéléseknek:

• 70% nem rendelkezik formális kockázatértékelési vagy feltérképezési folyamattal a modern kori rabszolgaság kapcsán.
• 62% nem tett hivatalos kötelezettségvállalást a probléma kezelésére, és nem is tervezi ilyen stratégia kidolgozását.
• 62% semmilyen formális képzést nem biztosít a munkatársaknak a gyanús jelek felismerésére.
• 44% esetében nincs olyan dedikált csatorna, ahol a dolgozók jelezhetnék aggályaikat a kényszermunka kapcsán.

A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a cégek jelentős része túlbecsüli saját képességeit. Ruth Wilkinson, az IOSH közpolitikai vezetője szerint a képzés, a kockázatértékelés és a biztonságos bejelentő csatornák hiányában sokkal nehezebb észrevenni a figyelmeztető jeleket, mielőtt a tényleges ártalom megtörténne. Wilkinson hangsúlyozta, hogy a modern kori rabszolgaságot nem csupán emberi jogi, hanem munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kérdésként is kellene kezelni.

Veszélyeztetett szektorok és növekvő esetszámok

A probléma nem korlátozódik a távoli országok ellátási láncaira. Az Egyesült Királyságban 2025-ben rekordmennyiségű, 23 411 potenciális áldozatot azonosítottak a hivatalos adatok szerint. A kutatás azonosította a legveszélyeztetettebb ágazatokat is: az építőipart a szabadúszó és vendégmunkások magas aránya miatt, a logisztikát a munkaerőhiány és a közvetítői tevékenységek okán, valamint a vendéglátást, a mezőgazdaságot és az ápolási szektort.

Az IOSH javaslatai között szerepel a kötelező emberi jogi átvilágítás bevezetése a nagyvállalatok számára, a hatóságok erőforrásainak bővítése, valamint a migráns munkavállalók védelmének erősítése. A szakértők szerint a megelőzéshez nem elég a papíron létező szabályzat: a kockázatkezelést be kell építeni a szervezetirányításba és a mindennapi munkafolyamatokba is.

Forrás: Personnel Today