Adjunk esélyt a romáknak!
Megállapodást kötött az FMM és az OCÖ, hogy közös erőfeszítéssel segítsék a romák foglalkoztatását.
A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) megállapodást kötött 2005. április 29-én, amelynek célja, hogy a romákat érintő munkaerő-piaci feszültségeket kezeljék, erőfeszítéseket tegyenek a romák foglalkoztatási szintjének emelésére, az inaktivitás csökkentésére, a felnőttképzésben való részvételük elősegítésére.
A tárca tájékoztatja az OCÖ-t és véleményezésre megküldi a roma integrációt segítő éves foglalkoztatáspolitikai irányelveket, a roma munkavállalókat közvetlenül érintő jogszabályváltozások tervezetét, OCÖ-szakértők delegálását támogatja a döntés-előkészítő tárcaszintű, régiós és uniós ügyekkel foglalkozó bizottságokban.
Az FMM szorgalmazza, hogy a megyei munkaügyi központokban roma foglalkoztatás-szervező koordinátorok segítsék a megyei roma foglalkoztatási projekteket, támogatja a roma civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzatok munkaerő-piaci integrációjával foglalkozó szakembereinek képzését, az OCÖ foglalkoztatást, felnőttképzést érintő programjaihoz továbbképzést, szakmai felkészítést szervez.
Az FMM kezdeményezi az Oktatási Minisztériumnál az OKJ-s szakmák belépési szintjeinek felülvizsgálatát és azt, hogy a hátrányos helyzetű romák nagyobb arányban szerezzenek általános iskolai végzettséget, annak érdekében, hogy a roma munkanélküliek - akár hosszabb gyakorlati időre alapozva - piacképes szakmát szerezhessenek.
Az OCÖ országos módszertani irodái 2005 végéig a megyei munkaügyi központokkal szakmai együttműködési megállapodást kötnek, az elvégzett munkáról negyedévenként írásos tájékoztatást küldenek a Foglalkoztatási Hivatalnak. A kistérségekben folyó, a romák foglalkoztatását, felnőttképzését érintő központi és területi programok tervezésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesz, a roma munkavállalók foglalkoztatásának előmozdítása érdekében lakossági fórumokat, régiós szintű szakmai rendezvényeket szervez.
A kormány célja, hogy a romák boldoguljanak, legyen esélyük a munkaerőpiacon. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 2004-ben a 1021/2004. kormányhatározatban, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben foglaltak szerint végezte feladatát. A kormányhatározat értelmében a megyei munkaügyi központok félévente értékelik a munkanélküli romák foglalkoztatási helyzetének javítását, úgy, hogy ebben az értékelésben az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Roma Programok Titkársága képviselteti magát.
A legfontosabb cél a romák foglalkoztatási helyzetének javítása. Ez hosszabb távú cél, és elsősorban a roma emberek képzettségének fejlesztésével valósítható meg. Örvendetes tény, hogy egyre kiterjedtebb, összehangoltabb a kapcsolat a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a roma civil szervezetekkel, hiszen nem lehet képzésükről, munkába helyezésükről az ő megkérdezésük, beleegyezésük nélkül, "a fejük fölött" dönteni. Jól mutatja a szépen fejlődő kapcsolatokat, hogy 2003-ban a munkaügyi központoknak és kirendeltségeiknek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal 437, a civil szervezetekkel 30 megállapodása volt érvényben. 2004-ben a megkötött megállapodások száma 540, illetve 104 volt. 2004 szeptemberétől a munkaügyi központokban diplomás roma foglalkoztatás-szervezők dolgoznak, ők segítik a területen végzett munkát.
A munkaerőpiacon értékesíthető szakképzettség megszerzése érdekében számtalan felzárkóztató (itt általános iskolai végbizonyítványt szerezhettek a résztvevők), valamint szakképesítést nyújtó programot szerveztek a romáknak országszerte. Baranya, Békés, Borsod, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Tolna megyékben folytak ilyen jellegű képzések. Több helyen indult olyan képzési, foglalkoztatási program, amelynek során a résztvevők képzés és gyakorlatszerző foglalkoztatás keretében szakmai végzettséget és gyakorlatot szereznek. 2004-ben a megyei munkaügyi központok a romák munkaerő-piaci helyzetének javítására mintegy 4,4 milliárd forintot használtak fel, becslések szerint az érintett létszám 22.500 fő. A munkaügyi központok adatai szerint a romák a képzést követő hat hónap utáni elhelyezkedési aránya 40 százalékra tehető.
A romák esélyeit növeli az EQUAL, az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht., a PHARE, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program is, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány öt programcsomagja is. A felsorolt programok pályázatok formájában teszik lehetővé a romáknak, hogy képzettséget szerezzenek, jártasak legyenek az informatikában, hogy közösségi vállalkozások szervezésével adjanak munkalehetőséget a roma embereknek, hogy eredményesen küzdhessenek a kirekesztés ellen. (A mellékelt táblázat pontos áttekintést mutat arról, mekkora összegek jutottak a felsorolt célokra.)
A cél az, hogy a romák tartósan megtarthassák megszerzett munkahelyüket. Átmeneti, mégis fontos lehetőség a közmunka. 2004-ben a közmunka programokban országszerte körülbelül 4500 roma munkanélküli vett részt, a rájuk eső forrás megközelítőleg 2 milliárd forint volt. A közmunka nemcsak átmenetileg - hat-hét hónapra - segített a résztvevőknek, de közmegítélésüket is javította az a tény, hogy a településeken mindenki szeme láttára tették rendbe a környezetet. A Közmunka Tanács ülésein mindig részt vesz az ÖCO képviselője, a közmunka programokat a helyszínen monitorozza.
Sokat tettünk eddig a romák foglalkoztatásának javításáért, így adódott néhány fontos tanulság. A roma programok sikerének egyik kulcsa, hogy kiket választunk be a programokba és hogyan tudjuk fenntartani motivációjukat. Figyelembe kell venni azt az alapvető tényt, hogy a tanulással kapcsolatban a többségnek csak rossz élményei, emlékei vannak. Ezért a romák a tanulási folyamat során több személyes odafigyelést, törődést igényelnek, az elméleti tudnivalók mellett jelentősége van a pszichés és szociális segítségnek is. Éppen ezért, ezekben az ügyekben elengedhetetlen, hogy a kapcsolat minél élőbb legyen az OCÖ-vel, a romák civil szervezeteivel.
A kormány célja, hogy a romák boldoguljanak, legyen esélyük a munkaerőpiacon. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 2004-ben a 1021/2004. kormányhatározatban, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben foglaltak szerint végezte feladatát. A kormányhatározat értelmében a megyei munkaügyi központok félévente értékelik a munkanélküli romák foglalkoztatási helyzetének javítását, úgy, hogy ebben az értékelésben az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) és a Roma Programok Titkársága képviselteti magát.
A legfontosabb cél a romák foglalkoztatási helyzetének javítása. Ez hosszabb távú cél, és elsősorban a roma emberek képzettségének fejlesztésével valósítható meg. Örvendetes tény, hogy egyre kiterjedtebb, összehangoltabb a kapcsolat a cigány kisebbségi önkormányzatokkal és a roma civil szervezetekkel, hiszen nem lehet képzésükről, munkába helyezésükről az ő megkérdezésük, beleegyezésük nélkül, "a fejük fölött" dönteni. Jól mutatja a szépen fejlődő kapcsolatokat, hogy 2003-ban a munkaügyi központoknak és kirendeltségeiknek a cigány kisebbségi önkormányzatokkal 437, a civil szervezetekkel 30 megállapodása volt érvényben. 2004-ben a megkötött megállapodások száma 540, illetve 104 volt. 2004 szeptemberétől a munkaügyi központokban diplomás roma foglalkoztatás-szervezők dolgoznak, ők segítik a területen végzett munkát.
A munkaerőpiacon értékesíthető szakképzettség megszerzése érdekében számtalan felzárkóztató (itt általános iskolai végbizonyítványt szerezhettek a résztvevők), valamint szakképesítést nyújtó programot szerveztek a romáknak országszerte. Baranya, Békés, Borsod, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy és Tolna megyékben folytak ilyen jellegű képzések. Több helyen indult olyan képzési, foglalkoztatási program, amelynek során a résztvevők képzés és gyakorlatszerző foglalkoztatás keretében szakmai végzettséget és gyakorlatot szereznek. 2004-ben a megyei munkaügyi központok a romák munkaerő-piaci helyzetének javítására mintegy 4,4 milliárd forintot használtak fel, becslések szerint az érintett létszám 22.500 fő. A munkaügyi központok adatai szerint a romák a képzést követő hat hónap utáni elhelyezkedési aránya 40 százalékra tehető.
A romák esélyeit növeli az EQUAL, az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht., a PHARE, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program is, valamint az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány öt programcsomagja is. A felsorolt programok pályázatok formájában teszik lehetővé a romáknak, hogy képzettséget szerezzenek, jártasak legyenek az informatikában, hogy közösségi vállalkozások szervezésével adjanak munkalehetőséget a roma embereknek, hogy eredményesen küzdhessenek a kirekesztés ellen. (A mellékelt táblázat pontos áttekintést mutat arról, mekkora összegek jutottak a felsorolt célokra.)
A cél az, hogy a romák tartósan megtarthassák megszerzett munkahelyüket. Átmeneti, mégis fontos lehetőség a közmunka. 2004-ben a közmunka programokban országszerte körülbelül 4500 roma munkanélküli vett részt, a rájuk eső forrás megközelítőleg 2 milliárd forint volt. A közmunka nemcsak átmenetileg - hat-hét hónapra - segített a résztvevőknek, de közmegítélésüket is javította az a tény, hogy a településeken mindenki szeme láttára tették rendbe a környezetet. A Közmunka Tanács ülésein mindig részt vesz az ÖCO képviselője, a közmunka programokat a helyszínen monitorozza.
Sokat tettünk eddig a romák foglalkoztatásának javításáért, így adódott néhány fontos tanulság. A roma programok sikerének egyik kulcsa, hogy kiket választunk be a programokba és hogyan tudjuk fenntartani motivációjukat. Figyelembe kell venni azt az alapvető tényt, hogy a tanulással kapcsolatban a többségnek csak rossz élményei, emlékei vannak. Ezért a romák a tanulási folyamat során több személyes odafigyelést, törődést igényelnek, az elméleti tudnivalók mellett jelentősége van a pszichés és szociális segítségnek is. Éppen ezért, ezekben az ügyekben elengedhetetlen, hogy a kapcsolat minél élőbb legyen az OCÖ-vel, a romák civil szervezeteivel.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról