Agyelszívási verseny

A szervezet tagállamaiban átlagosan minden ötödik "bennszülött" felsőfokú végzettségű, ugyanakkor a külföldi származásúak körében 24 százalék feletti ez az arány. Magyarországon különösen látványos - közel kétszeres - a különbség; ezt csak Mexikó, Portugália és Törökország múlja felül. A hazánkban élő és dolgozó külföldiek közül a szovjet utódállamokból érkezettek majdnem egyharmada, a románok, szlovákok vagy délszlávok egyhatoda, a németeknek majdnem negyede felsőfokú végzettségű.

A többi visegrádi országgal összehasonlítva hazánkban egyértelműen kedvezőbb a bevándorlók képzettségi megoszlása -írja a Világgazdaság. A vizsgált országok közül Nagy-Britannia, Írország és Kanada büszkélkedhet a legtöbb felsőfokú végzettségű külföldivel: ezekben az államokban negyven százalék körüli a diplomás bevándorlók aránya. Ezzel szemben az Egyesült Államok és Németország bevándorlói kevésbé képzettek, mint a helyi lakosság, amelyet a szakértők a mexikói, illetve a török közösség kedvezőtlen összetételével magyaráznak. A jelentés arra is rávilágít, hogy az utóbbi időben kedvezőbbé vált a fejlett országokba érkező bevándorlók összetétele, amely a bevándorlási szabályok változására, a munkaerőpiac igényeinek fokozott figyelembevételére vezethető vissza.

Az elemzők szerint a magasan kvalifikált munkaerő Nyugatra áramlása ugyanakkor nem vezetett oda, hogy a szegényebb országokban általánossá vált volna a szakemberhiány: az olyan nagy feltörekvő országokban, mint például Kína, India, Brazília vagy Indonézia, a diplomások kevesebb mint öt százaléka vándorolt ki. Ugyanakkor egyes kisebb afrikai vagy karibi országokban érezhető feszültségeket okoz az agyelszívás. Az egyes ágazatok között is nagy különbségeket tapasztalni, hiszen míg India összességében meg tud birkózni az agyelszívással, az egészségügyben ott is nagy gondokat okoz a kivándorlás.

Világgazdaság