Átlagos és meglepő feladatok is voltak a matematika érettségin

Közepes erősségű volt a feladatsor

"Aki a középiskolás évei alatt rendesen részt vett a matematika órákon, tanult és figyelt, annak nem okozhatott problémát a középszintű matematika érettségi feladatsor megoldása" - nyilatkozta az Edupressnek Kovács Imre, a Karinthy Frigyes Gimnázium matematikatanára. A pedagógus hozzátette: az idei évben is elég sok anyagrészt felölelt a vizsga, sok mindenre rákérdezett, de összességében átlagos nehézségű feladatsornak tekinthető. "Az első rész viszonylag egyszerű feladatokból állt, a második fele igényelt csak komolyabb munkát. Egy-két finomságot azért elrejtettek a feladatokban, tehát oda kellett figyelniük a diákoknak.

Gondolok itt például a másodfokú egyenletre, melynek megoldásánál a pozitív és a negatív előjelű végeredményt is illett észrevenni, vagy amikor a gyökös kifejezés negatív előjelű kifejezéssel egyenlő. Az egyik feladatban pedig radiánt kellett átszámolni fokra. Ha helyesen váltották át, két pontot kapnak a diákok, ugyanakkor azért is ennyi pont jár, ha komplett magasságszámolást szögfüggvénnyel oldották meg helyesen. Szerintem ebben a két esetben nem sikerült arányosan meghatározni a pontszámokat. Nem tartom szerencsésnek azt sem, hogy a 13. a) feladat egyenletének megoldását ránézésre ki lehet találni" - mondta Kovács Imre.

"A hírek szerint jövőre már 25 százalékot kell majd elérniük az érettségizőknek ahhoz, hogy elégséges osztályzatot kapjanak, de én még azt is meg merem kockáztatni, hogy 30 százaléktól érdemeljenek kettest a diákok" - fűzte hozzá a szaktanár. Az érettségizők kiemelték: a szórás meglepte őket, nem számítottak rá. A szaktanár ezzel kapcsolatban elmondta: a 9.-es tankönyvnek a végén található a statisztikával foglalkozó rész, ezért a diákok periférikusan kezelik ezeket a feladatokat, ám a matematikatanárok figyelnek arra, hogy megtanítsák ezt is. Az emelt szintű feladatsorban a bizonyítással gyűlt meg a bajuk a diákoknak.

Kovács Imre erre reagálva megjegyezte: nem szeretnek bizonyítani a fiatalok, a tanórákon is viszonylag kevés idő jut rá, komolyabban inkább főiskolán, egyetemen foglalkoznak a bizonyítással. "A feladatsorban kértek viszont egyszerűek voltak, így elvárható volt, hogy emelt szinten érettségiző diákok meg tudják oldani ezeket" - összegezte.

Az Edupressnek az érettségiről beszámoló diák azt mondta: a középszintű matematika érettségi feladatsorát közepes erősségűnek érzi: oldott már meg ennél nehezebbet és könnyebbet is. "Összességében, azt gondolom, jól sikerült, és remélem, hogy 80 százalék körüli lesz." Simon Dóra szerint a feladattípusok olyanok voltak, amelyekkel a négy év alatt találkoztak, amelyeket alaposan megtanultak: ilyen volt az exponenciális egyenlet is, amely "benne volt a pakliban, így egyáltalán nem ért váratlanul minket". Ami viszont őt és az osztálytársait is meglepett, a szórás volt: ahogy fogalmazott: "tanultuk ugyan, de nem számítottunk rá". Hozzátette: habár volt, akinek nehézséget okozott, a függvénytábla segítségével kikövetkeztethető, megoldható volt a feladat. A diák a rendelkezésre álló idő kapcsán elmondta: pont elég volt, körülbelül tíz perce maradt a teljes feladatsor átnézésére, habár feladatmegoldás közben is vissza-visszanézegetett. Az emelet szintű feladatsorral kapcsolatban megoszlik a diákok véleménye: van, aki úgy érzi, sokkal rosszabbul sikerült, mint ahogy várta, más úgy gondolja, önmagához képest jobban teljesített. "Volt emelt szinten egy feladat, amelyben bizonyítás szerepelt, ezt tartották kicsit nehéznek - ennek a megoldása több mint fél órát vett igénybe. Ettől függetlenül, azt mondták társaim, nem okozott nagy problémát a számukra a feladatok megoldása" - tette hozzá Simon Dóra.

Matematika érettségi számokban

A matematika vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tartott. A vizsgázó először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldotta meg. A feladatlapokon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatta.

Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmazott, amely az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni.
A II. feladatlap két részre oszlott. A II/A. rész három feladatot tartalmaz, a feladatok egy vagy több kérdésből álltak.

A II/B. rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmazott, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kellett megoldania, és csak ez a kettő értékelhető.

A matematika vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tartott. Az írásbeli vizsga két részből állt, és a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatta.
Az I. részfeladatsor négy feladatból állt. A feladatok több részkérdést is tartalmazhattak.

A II. részfeladatsor öt, egyenként 16 pontos feladatból állt. A vizsgázónak az öt feladatból négyet kellett kiválasztania, megoldania, és csak ez a négy értékelhető.

Közép- és emelt szinten is használhattak a vizsgázók függvénytáblázatot (egyidejűleg akár többfélét), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt, melyekről a vizsgázó gondoskodott. Ezeket az eszközöket a diákok a vizsga során egymás között nem cserélhették.

Matematika vizsgatárgyból középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, német és szerb nyelven is volt vizsgázó.

edupress.hu