Átláthatatlan a vállalatok lobbitevékenysége

A felmérés szerint a stratégiai megállapodást aláíró cégek súlya a teljes magyar exportban közel 35 százalék, a magánszektorban foglalkoztatottak arányát tekintve több mint 8 százalék.

Világos ágazati preferencia figyelhető meg, elsősorban a járműgyártásban, elektronikában és a gyógyszeriparban kiemelkedő a jelentőségük - tette hozzá Bartha Attila , a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja és a Közép-európai Egyetem munkatársa.

A kutatás szerint a stratégiai megállapodások a kormány és az üzleti szektor kapcsolattartásának olyan jellegzetes eszközei, amelyek az üzleti környezet politikai természetű bizonytalanságának mérséklésére irányulnak.

A kutató szerint a stratégiai megállapodások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kormány és az üzleti szereplők között fokozatosan normális mederbe terelődjön a kommunikáció, újrainduljon a stratégiai szakpolitikai párbeszéd. Azaz a stratégiai megállapodások fő jelentősége nem jogi, hanem politikai és kommunikációs természetű.

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: az ország gazdasági teljesítményének javulása, a versenyképesség növelése csak az intézményrendszer, azon belül a lobbizás átláthatóbbá tételével, a hatalommegosztás helyreállításával képzelhető el.