Otthonról dolgozol? 10-ből 9 az esélye, hogy az AI helyettesíthet

Noha a globális gazdaság iránti bizalom a pandémiás időszak szintjére esett vissza, a vezérigazgatók 79 %-a bízik saját szervezete kilátásaiban. A jövőben a technológia a HR és a munkatársi igények együttműködése fogja sikerre vezetni a cégeket – mondta HRTECH konferencia nyitó előadásában Rózsai Rezső a KPMG magyarországi vezérigazgatója. 

A gazdasági tanácsadó cég tavaly ősszel, a világ 1350 meghatározó vállalata cégvezetőinek bevonásával elkészített „CEO Outlook” felmérésére alapozva azt mondta: az egyszerre jelenlevő és összekapcsolódó környezeti-, technológiai-, gazdasági-, geopolitikai kockázatok exponenciálisan növelik egymás hatását, ezzel sokkal nagyobb befolyást gyakorolnak a vállalatok életére.  Az elmúlt évben ráadásul fokozódott az instabilitás mértéke a geopolitikai hatások miatt. A hírekből látszik, hogy ez az állapot állandósulni fog és olyan vezetői szemléletet igényel, amely képes kezelni ezt a többváltozós komplexitást. 

„A kockázatok egyedi megoldására kell koncentrálni, ez pedig olyan vállalati modellt, víziót stratégiát és vállalati kultúrát igényel, amely alapvetően képes kihívásoknak megfelelni, gyorsan reagálni, egyből új irányba állítani a stratégiát, mint egy vitorlás, amelynél a cél megvan, de a szél, a hullámok és a haladás körülményei egyfolytában változnak. Nekünk is folyamatosan változtatnunk kell az irányunkat, ez lesz a jövő kulcsa” – jelentette ki Rózsai Rezső. 

Ez a jelenlegi a helyzet a reziliencia olyan új és átfogó szintjét követeli meg – nem csak egy vállalat, hanem az egész érdekelti ökoszisztéma szempontjából, amelyre nagyon nehéz lesz felkészülni – véli a szakember. 

Felmérésük fő konklúziója, hogy a bizonytalanság közepette való eligazodás sebessége és annak képessége lesz a siker jövőbeli kulcsa, de sajnos sokszor a túlélés záloga is. A vezérigazgatók többsége (72%) már (lefelé) módosította növekedési stratégiáját, hogy a folyamatos, egymással összefüggő kihívásokat kezelje. A többség ugyanakkor bevételnövekedésre és a munkaerő emelkedésére számít a következő három évben. 

A vezérigazgató szerint nincs egyetértés abban, hogy milyen képességekre van szükség a gyorsan változó és kiszámíthatatlan környezetben sikerre vigyük a vállalatunkat. Legfontosabb prioritások közt szerepel a felmérés szerint: az agilitás és gyors döntéshozatal, átlátható és hatékony kommunikáció, transzformáció és kultúra váltás képessége, kockázat priorizáció és risk-management. 

A szakember szerint a geopolitikai kockázatok ellenére a technológiai diszrupció gyakorolja a legjelentősebb hatást a cégekre, amit a mesterséges intelligencia működése hajt. Ez a kihívás nem csupán az IT vezetők kihívása, hanem az egész cégvezetés, benne a HR vezetők közös feladata lesz – hangsúlyozta Rózsai Rezső. 

A képezhető munkaerő a legnagyobb érték

Az öt legjelentősebb kockázat közül 4 a technológiai átalakulás területére vonatkozik: kibertámadások kockázata (AI egyre nagyobb jelentősége kapcsán), munkaerőhiány felkészültsége, AI rendszerek-folyamatok bevezetése, mindezek költsége. A vállalatvezetők háromnegyede stratégiai prioritásként kezeli a mesterséges intelligenciát és 83%-uk a következő időszakban a beruházásaik több mint 10%-át erre fordítja majd és döntő többségük úgy véli, hogy 3 éven belül megtérülnek ezek a beruházások. „Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a vállalatvezetők operatív hatékonyságnövelő beruházásokként tekintenek az AI-ba fektetett forrásokra” – tette hozzá Rózsai Rezső. 

A beruházások megtérülése érdekében a hatékonyságot kell növelniük a cégeknek, aminek következtében a jövőben inorganikus növekedésekre, vagyis felvásárlások számának emelkedésére lehet számítani. Ezek új szintre hozzák a kiszervezések ütemét és sokkal átfogóbb outsourcing projekteket tesz szükségessé a technológiai méretgazdaság emelkedése – véli a szakember. 

Szerinte a siker kulcsa a technológia és a humán erőforrás hatékony együttműködése lesz.

„A piac a jövőben nem csupán a hagyományos, jól képzett munkaerőt, hanem az AI figyelembevételével a legnagyobb hozzáadott érték előállítására képes képességekkel és ezek gyors elsajátításával rendelkező munkaerőt keres. Manapság egyre több helyen hallani, hogy nem a képzett, hanem képezhető és átképezhető munkaerőért folyik a verseny. 

A Világgazdasági Fórum legutóbbi tanulmánya szerint 2030-ig 2 millió embert kell átképezni – lehet, hogy többüket többször. Nem versenyeznünk kell a technológiával, hanem azokra a képességekre, feladatkörökre kell humán erőforrásként összpontosítanunk, amelyek aktiválják a technológiában lévő képességeket” – tette hozzá. 

Ehhez szükségesek a digitális skillek, a problémamegoldó képességek, a kritikus gondolkodás, analitikus képesség és az érzelmi intelligencia, vezetői képesség. Kiemelkedő fontosságú a stresszkezelő képesség is, hiszen a változás stresszel jár. A vezetőktől a megváltozott világ pedig sokkal erősebb vállalati kultúra formáló képességet vár, a kommunikációban erősebben részt kell vennie, a munkatársi elkötelezettséget erősítenie kell, hatékonyabban kell törekednie a stressz feloldására. 

A HR egy fontos feladata lesz, hogy miként lehet a vezetőfejlesztést olyan szintre hozni és olyan mértékben relevánssá tenni, ami képes ennek a többváltozós kihívásnak megfelelni. Érthető, tiszta célokra és tiszta kommunikációra van szükség, hogy a munkatársak ne veszítsék el a fonalat a zavaros világban, mikor már például egy éven belül harmadszor kell átalakítani a folyamatokat, hogy relevánsak maradjunk. Ebben meglátása szerint a HR-szakembereknek elképesztő szerepe van, a HR-nek manapság stratégiai szinten kell működnie a nagy transzformációs folyamatokban, így pl. IT-transzformációban is. 

„Fel kell készíteni a rezilienciára az egyéneket és a közösséget is, hogy képesek legyenek kezelni ezeket a komplexitásokat” – jelentette ki a KPMG Hungary CEO-ja.     

Robbanás előtt az AI

Az AI társadalmilag és gazdaságilag is egészen mélyen átalakítja a világunkat – jelentette ki az AI miatt karriert váltó Gaál Norbert, az AI-Budapest és a 1337 Partners társalapítója és üzletfejlesztési vezetője. Szerinte a mesterséges intelligencia ugyanolyan általános technológia, mint az elektromosság, a számítógép vagy az internet. Az AI-szakember szerint fontos tudni, mi történik ezen a területen, hogy a vállalatok fel tudjanak készülni a változásokra. Mint mondta: az AI jelenléte és kapacitása robbanásszerűen növekszik, egyre komplexebb feladatokat lehet neki adni, ennek következtében „talán nem túlzás azt, mondani, hogy a következő 12-18 hónapban az információfeldolgozó-típusú munkák át fognak alakulni, hogy ez jó lesz-e vagy sem, azt meglátjuk” – jelentette ki Gaál Norbert. 

Gaál Norbert

A szoftverfejlesztést már átalakította, a kódolást például az utóbbi 5 hónap alatt már érezhető módon, ami a közeljövőben exponenciálisan növekedni fog. A szakember szerint jelenleg nem arról van szó, hogy feleslegessé válnak a fejlesztők, hosszútávon azonban más lehet a helyzet. „Van egy Jevons-paradoxon előttünk (ez egy közgazdasági tétel: ha egy erőforrás ára csökken, akkor az első időszakban jelentősen megnő a kereslet – a szerk.) most ezt látjuk, mert ha a trend így folytatódik, az informatikai kódolás ötödét AI-agentek fogják előállítani (a mostani 4%-helyett). 

Ez két irányt vázol fel: az egyik szerint rengeteg szoftverfejlesztőre lesz szükségünk, a másik, hogy a jelenlegi globálisan egymilliárd információ alapú munkavégző munkája elkezd megkérdőjeleződni” – vázolta a jövőt a szakember. 

Hozzátette: a munkahelyek AI-kitettségét azt mutatja, hogy egy munkavállaló otthonról képes-e elvégezni a munkáját. Ha igen, akkor annak 10-ből 9-es a kitettségi értéke. Az AI-agentnek ugyanis csak annyira van szüksége, hogy az adatbázisainkhoz hozzáférjen és prezentációt, vagy éppen sales-tervet készít. Ha az agent eléri az adatbázisokat (crm-et, excelleket, ppt-ket, előszűrni is tud, stb), akkor sok esetben már egy recruitment munkakör. 

„Ez nem azt jelenti, hogy recruiterekre nem lesz szükség, vagy a jogászokra az accountoknak, hanem azt, hogy nagy a kitettség, ezért kevesebbre lesz belőlük szükség. A predikció azt mutatja, hogy az AI több munkahelyet fog létrehozni, mint amennyit elvesz, de hogy ez pontosan hogyan alakul majd, azt még nem lehet látni. 

Az emberek menedzsmentje (érzelmileg, szakmai szinten) nagyon fel fog értékelődni a jövőben, hiszen az emberek nehezen fognak átállni az AI térnyerésére. A recruitment pedig ugyan nagyon kitett a mesterséges intelligenciának, de ha a benne dolgozók értik, hogy mi történik körülöttük, akkor nyertesei lehetnek a most kialakuló helyzetnek” – jelentette ki Gaál Norbert.  

Nyitóképen Rózsai Rezső