Áttörés a hazai szakmunkásképzésben

Elmondta: 46 szakmából 28 fizikai szakma esetében lehetővé válik a 8 osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés bevezetése is, ez a kamarának legalább 10 éves kezdeményezése. Parragh László hangsúlyozta, hogy az új tananyagban a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás pedagógiai modelljét alkották meg. A 28 szakma esetében egyértelműen a duális képzés felé mozdították a szakmunkásképző rendszert. A gyakorlati képzések számát 50 százalékkal megnövelték, például a kőműves szakmában a 8. osztályt követő 3 éves szakmunkásképzési rendszerben a gyakorlati óraszámot 1.100-ról 1.600-ra emelik. A kötelező nyári szakmai gyakorlatot 300 órára emelték, így a 28 szakmában a tanulók összesen 1.903 órát töltenek el a 3 év alatt gyakorlati képzéssel, és ennek a súlypontját is a vállalati üzemi szférára helyezték. Változás az is, hogy a kamara által kidolgozott szakmunkásképzési rendszerben a szakmai záróvizsga időtartama maximum 2 nap lehet a korábbi 2-5 helyett.

A duális képzés legfontosabb eleme, hogy a vállalatoknál folyik majd a gyakorlati képzés jelentős része. Az MKIK új tananyaga a duális képzés irányába viszi a rendszert, de még csak az első lépéseket tették meg. Az új rendszerben a 9. évfolyamban még az iskolai tanműhelyben folyik a gyakorlati oktatás, a 10-11. évfolyamos szakmunkástanulók azonban már a vállalatokhoz mennek gyakorlati oktatásra tanulói szerződéssel.

A kamara számítása szerint a szakképzésbe belépők közül 6.000-7.000-en a 8 osztályra épülő 3 éves duális képzésben vesznek részt 2011 szeptember 1-jétől. Az új rendszerben végzők elhelyezkedési mutatói javulni fognak, csökken a lemorzsolódás, de még a kimaradók is rendelkezni fognak némi szakmai tudással. Az iskolarendszerben is a kapacitások átrendezése várható, a gyorsabban reagáló szakiskolák nyertesei lehetnek a folyamatnak.

Parragh László elmondta, hogy jelenleg 9.000 cég vesz részt a szakképzésben. A cégek hozzáállása felemás: egyrészt nyitottak és várják a tanulókat, másrészt további kedvezményeket tartanak szükségesnek a tanulók foglalkoztatásához. Végig kell gondolni, hogy a cégek érdekeltségét hogyan lehetne növelni a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében, hiszen a jól működő rendszerhez mintegy 20.000 cégre van szükség.

A kamara elnöke megjegyezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mindent elkövetett annak érdekében, hogy a szakképzési program tartalmát és ütemezését tartani tudja a kamara, ugyanakkor más kormányzati szereplőknél nem minden esetben volt érezhető ez a támogatás.

Parragh László szerint a következő jelentős kamarai feladat az lesz, hogy a felnőttképzésben is a munkaerőpiac igényeihez igazítsák a szakképzést. Ez elengedhetetlen a szabad munkaerő munkába állításához, jelenleg 700-800 ezer főnyi szakképzetlen munkaerőnek kellene szakmatanulási lehetőséget biztosítani - hangsúlyozta az MKIK elnöke.