Átvezették a munkahelyvédelmi terv hatásait

A jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés csütörtökön a parlamenti szakbizottság javaslatára módosította. A módosító indítványok elfogadása után összeült a költségvetési bizottság, hogy azok ismeretében előkészítse a büdzsé fő számainak délutáni megszavazását.

A változtatásokkal a parlament átvezette a javaslaton a munkahelyvédelmi akcióterv hatásait. Az indoklás szerint az akcióterv az eredményszemléletű egyenleget 300 milliárd, a pénzforgalmi szemléletűt 280 milliárd forinttal rontaná, amit azonban a kedvező makrogazdasági hatások, illetve a közszférában a foglalkoztatás költségcsökkenése kompenzálhat.

A szociális hozzájárulási adóból várhatóan a tervezettnél 130 milliárd forinttal kevesebb folyik be jövőre, miután a 25 éven aluli, az 55 éven felüli és a szakképzetlen munkavállalók foglalkoztatásának terhei a havi százezer forint alatti jövedelemsávban 28,5 százalékról 14 százalékra csökkennek, a gyesről visszatérők és a tartós munkanélküliség után elhelyezkedők foglalkoztatása pedig az első két évben tehermentes lesz.

Ugyanakkor e kedvezményeket a költségvetési szervek is élvezik, a többletforrást - harmincmilliárd forintot - pedig befizetik a büdzsébe.

A kisadózók tételes adója kiváltja az új adónemet választó, hatmillió forint árbevételű vállalkozók szociálisadó-, járulék-, személyijövedelemadó- és társaságiadó-terheit, és ezzel a várakozások szerint 77 milliárd forint bevételkiesést okoz, valamint további 48 milliárdost azzal, hogy kedvezőbb alternatívát kínál az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alá tartozóknak. A tételes adóból ugyanakkor 74,3 milliárdra számítanak, az pedig az áfabevételt növeli, hogy az eva alól átlépő vállalkozások számlái után forgalmi adó nem igényelhető vissza.

Az új kisvállalati adóból 214,5 milliárd forint folyhat be. Ez a legfeljebb 25 embert foglalkoztató cégeknél kiváltja a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót, így összesen 307,5 milliárd kieséssel jár.

A dohánytermékek, az alkoholos italok és autógáz-üzemanyag jövedéki adójának emelése miatt azokból a korábban vártnál csaknem 49 milliárddal, a népegészségügyi termékadóból pedig 2,8 milliárddal több érkezhet a költségvetésbe, ezt az egészségügyi dolgozók bérének emelésére fordítják.

Az elfogadott bizottsági javaslat indoklása szerint a munkahelyvédelmi akcióterv növelheti a foglakoztatást, a béreket, élénkítheti a fogyasztást és segítheti a vállalkozások jövedelmezőségét, a kedvező makrogazdasági hatások pedig csaknem 40 milliárd forinttal javíthatják a költségvetés egyenlegét. Szintén az indoklásból derül ki, hogy a gazdaság kifehérítése érdekében tett lépésektől, az adóbeszedés hatékonyságának javításától összesen 162,6 milliárd forint többletet várnak.

A pénzügyi tranzakciós illetékből az indítvány a korábban prognosztizált 283 milliárd helyett 239 milliárd forinttal számol, ebből 123 milliárd a kereskedelmi bankoktól, a fennmaradó rész az államkincstár és a jegybank befizetéseiből érkezhet.

A kormányoldal emellett arra számít, hogy az IMF/EU-tárgyalások sikeres lezárása miatt kedvezőbbek lesznek a hozamok, így százmilliárd forinttal csökkennek a kamatkiadások.

A plenáris ülésen a kormányoldal a költségvetési bizottság által a héten benyújtott módosító indítványokat támogatta, így a tanyaprogramra, a fertődi Esterházy-kastély műkincseinek megvásárlására, valamint a pécsi Zsolnay negyed támogatására is fedezetet biztosítva az eredetileg vártnál nagyobb áfabevételből.

A döntések eredményeként 8,8 milliárd forinttal - 43,4 milliárdra - emelkedik a január 1-jével létrejövő járási kormányhivatalok támogatása. A pénz nagy részét személyi juttatásokra és a munkáltatói járulékokra fordíthatják, nagyjából egymilliárdot pedig dologi kiadásokra.

A fertődi Esterházy-kastély komolyzenei programjaira, valamint a kastélyban található Apolló-terem 1700-as évekből származó bútorzatának megvásárlására és helyreállítására 350 millió forintot különítettek el. Emellett az ideivel megegyező, félmilliárd forint támogatást juttattak a pécsi Kodály Központ és a Zsolnay Kulturális Negyed üzemeltetésére, programkiadásaira.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az eredetileg tervezett 1,1 helyett 1,74 milliárd forintot kap jövőre, mivel az indoklás szerint 145 fős létszáma nem elég feladatainak teljesítésére. Ötszázmillió forinttal emelkedik a tanyafejlesztési program támogatása is, így csaknem kétmilliárd lehet 2013-ban.

A parlament emellett 35 millió forintot juttatott az erdei kisvasutak üzemeltetésének támogatására, 46 millió forinttal növelte a siketek, az értelmi fogyatékosok, a mozgáskorlátozottak, a vakok és az autisták szervezeteinek támogatását is.

Ugyancsak a forgalmi adóból finanszírozhatják a szúnyogirtást a kiemelt turisztikai övezetekben, erre további 150 millió forintot tettek félre, és az áfabevétel lesz a forrása a Ferihegyi út meghosszabbításának is. Ez biztosít újabb egymilliárd forintot a még aszfaltozatlan budapesti földutak burkolására, amire így összesen másfél milliárd juthat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter zárszavában biztonságos, válságkezelésre alkalmas költségvetésnek nevezte a jövő évit. Hozzátette, azért tudtak kiszámítható költségvetési javaslatot benyújtani a Háznak, mert Magyarország előrement a nem hagyományos európai válságkezelés útján.

Az előrehozott költségvetési vita kiszámíthatóvá veszi az ország jövő évi államháztartási pénzügyeit - jelentette ki a tárcavezető.