Az alapszabadság legalább háromnegyed részét a tárgyévben kell majd kiadni

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmányellenes, hogy a munkáltató gazdasági érdekeire való hivatkozással el lehet tolni a szabadság kiadását a tárgyévet követő év június 30-ig, kollektív szerződés alapján december 31-ig. Az érvelés szerint nem ismerhető fel olyan alkotmányos alapjog, érték vagy cél, amely megalapozná a pihenéshez való alkotmányos alapjog korlátozásának elkerülhetetlenségét. Ezért a szükségesség és az arányosság követelményének érvényesítését szorgalmazta a testület.

Az ennek alapján kidolgozott törvénymódosítási tervezet egyik javasolt eleme, hogy a következő évre való átvitel lehetősége ne a teljes szabadságra, csak az alapszabadság háromnegyedén túl fennmaradó egynegyed részére, illetve a pótszabadságra vonatkozzon. Az alapszabadság egynegyedével a munkavállaló rendelkezik, ezen felül tehát az alapszabadság felét se lehessen átvinni. Azaz összesen a háromnegyed részét.

A törvénymódosítás másik eleme, a tárgyévet követő kiadásra alapot adó, kivételesen fontos gazdasági érdek pontos definiálása. A munkáltatónál jelentkezhetnek olyan körülmények, melyek lehetetlenné teszik a szabadság tárgyévben történő kiadását, ilyen például a kárelhárítás.

A javasolt törvénymódosítás szerint a kivételesen fontos gazdasági érdeket megalapozó körülménynek a várható munkamennyiség, a rendelkezésre álló létszám alapján tervezhető tényezőktől, a munkaszervezéstől függetlennek kell lennie. A szabadság kiadásának elhalasztása továbbá csak a jogszerűen igénybe vehető eszközök egyike. Például a munkáltató igénybe veheti a munkaidő beosztás, az új dolgozók felvétele, a munkaerő kölcsönzés lehetőségét is.