Az idősebb férfiakat éri a legtöbb stressz
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz európai 27 százalékos átlaghoz képest a brit dolgozók mindössze 20 százaléka találta munkahelyét túl stresszesnek írta a BBC. Álláshelyükön a legtöbbet a svájciak és a svédek aggódnak, derül ki a Kelly Services globális toborzócég felméréséből.
A 12 országban 19 000 főn végzett felmérés szerint az idősebb, stabil állással rendelkező férfiak szenvedik el a legnagyobb terhelést.
"Bizonyos fokig a stressz elkerülhetetlen, sőt a kényelmesebb alkatú embereket még ösztönzi is arra, hogy keményebben és célirányosabban dolgozzanak" - nyilatkozta Steve Girdler, a brit Kelly Services marketing igazgatója. "A huzamosabb ideig tartó stressz azonban már negatívan befolyásolja a termelékenységet, és fizikai, illetve pszichés megbetegedéshez is vezethet" - figyelmeztetett.
Az elemzők megállapították továbbá, hogy idősebb korban a túlzott stresszre való hajlam esélye nő: míg 15-24 éves korban csak a megkérdezettek 19 százaléka, addig 45 éven felül 23 százalék érintett. A szakértők szerint ez utóbbiak magánéletére is erősen kihat a túlterheltség.
Munkahelyi stressz-szintek:
- Svájc/Svédország - 33 százalék
- Norvégia - 31
- Német-/Franciaország 28 százalék
- Olaszország - 26
- Oroszország - 24
- Belgium - 23
- Dánia - 22
- Nagy-Britannia - 20
- Spanyolország - 16
- Hollandia - 16
Forrás: Kelly Services
A ledolgozott órák szerint a feladataik elvégzésére a legtöbb időt fordítók találták nagyon stresszesnek munkájukat: a 30 órát dolgozók 18 százaléka, a 41-50 órát dolgozók 34 százaléka és az 50 óránál többet gürizők 50 százaléka. A cég észrevételei szerint az aggodalmaskodók mindössze 28 százaléka volt elégedett álláshelyével, míg a nyugodtabban élők között a "boldogságarány" 65 százalék volt.
"A krónikus stresszben szenvedők képtelenek megvalósítani önmagukat a munkahelyen, miközben kevésbé szerencsés állapotuk rendszerint kollégáikra, az ügyfelekre és a vállalat egészére kihat" - állítja Steve Girdler. "Ideális megtalálni az egyensúlyt a kihívás és az idegeskedés között".
Aki sokat dolgozik, nagyobb veszélynek, kockázatnak van kitéve. A túlórák számának növekedésével nő a balesetveszély, több megbetegedés jelentkezik a dolgozóknál - számolt be korábban az mfor.hu. A hazai túlmunka veszélyeiről Kiss István pszichológus, életvezetési tanácsadó elmondta: fizikai munka során a szervezet előbb jelzi, hogy elérte teljesítőképessége határait, a szellemi túlterhelés jeleit nehezebb észlelni. Szerinte a szellemi munkát végzők sok bajt megelőzhetnek, ha rendszeresen sportolnak, máskülönben fejfájás, alvászavar, szív-, és érrendszerei, emésztőrendszeri betegségek is felléphetnek.
"Bizonyos fokig a stressz elkerülhetetlen, sőt a kényelmesebb alkatú embereket még ösztönzi is arra, hogy keményebben és célirányosabban dolgozzanak" - nyilatkozta Steve Girdler, a brit Kelly Services marketing igazgatója. "A huzamosabb ideig tartó stressz azonban már negatívan befolyásolja a termelékenységet, és fizikai, illetve pszichés megbetegedéshez is vezethet" - figyelmeztetett.
Az elemzők megállapították továbbá, hogy idősebb korban a túlzott stresszre való hajlam esélye nő: míg 15-24 éves korban csak a megkérdezettek 19 százaléka, addig 45 éven felül 23 százalék érintett. A szakértők szerint ez utóbbiak magánéletére is erősen kihat a túlterheltség.
Munkahelyi stressz-szintek:
- Svájc/Svédország - 33 százalék
- Norvégia - 31
- Német-/Franciaország 28 százalék
- Olaszország - 26
- Oroszország - 24
- Belgium - 23
- Dánia - 22
- Nagy-Britannia - 20
- Spanyolország - 16
- Hollandia - 16
Forrás: Kelly Services
A ledolgozott órák szerint a feladataik elvégzésére a legtöbb időt fordítók találták nagyon stresszesnek munkájukat: a 30 órát dolgozók 18 százaléka, a 41-50 órát dolgozók 34 százaléka és az 50 óránál többet gürizők 50 százaléka. A cég észrevételei szerint az aggodalmaskodók mindössze 28 százaléka volt elégedett álláshelyével, míg a nyugodtabban élők között a "boldogságarány" 65 százalék volt.
"A krónikus stresszben szenvedők képtelenek megvalósítani önmagukat a munkahelyen, miközben kevésbé szerencsés állapotuk rendszerint kollégáikra, az ügyfelekre és a vállalat egészére kihat" - állítja Steve Girdler. "Ideális megtalálni az egyensúlyt a kihívás és az idegeskedés között".
Aki sokat dolgozik, nagyobb veszélynek, kockázatnak van kitéve. A túlórák számának növekedésével nő a balesetveszély, több megbetegedés jelentkezik a dolgozóknál - számolt be korábban az mfor.hu. A hazai túlmunka veszélyeiről Kiss István pszichológus, életvezetési tanácsadó elmondta: fizikai munka során a szervezet előbb jelzi, hogy elérte teljesítőképessége határait, a szellemi túlterhelés jeleit nehezebb észlelni. Szerinte a szellemi munkát végzők sok bajt megelőzhetnek, ha rendszeresen sportolnak, máskülönben fejfájás, alvászavar, szív-, és érrendszerei, emésztőrendszeri betegségek is felléphetnek.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?