"Az ingyen munkaerő a célja az új szakképzési rendszernek"

Míg Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a cégeknek versenyelőnyt jelenthet, ha tanulók töltik fel a polcokat, azaz a hozzájuk szakmai gyakorlatra érkező szakiskolásokat segédmunkásként dolgoztatják, addig a szakértők szerint világosan látszik, hogy az ingyen vagy nagyon kevés pénzért végeztetett polcfeltöltés nem a tanuló, hanem elsősorban azon cégek rövid távú érdeke, amelyeknek kvalifikálatlan munkaerőigényük van. Ilyenek jobbára az építőiparban, a kereskedelemben lehetnek. Nincsenek viszont az informatikai, műszaki vagy kommunális szolgáltatásokat nyújtó szektorokban, ahol szakképzett tudásra van igény.

Radó Péter oktatáskutató szociológus szerint az átalakított képzési rendszerben a kis- és középvállalkozói szektor nagy része nem jut versenyelőnyhöz, mert a szakképzésből rossz készségekkel, alulképzetten kikerülő fiatalokkal nem lesz képes versenyezni a globalizálódó piacon. A közpolitikát úgy kellene alakítani, hogy a kormányzat megnézi, kik foglalkoztatnak a munkaerőpiacon, nekik milyen elvárásaik vannak, milyen kompetenciákat igényelnek az alkalmazottaiktól, majd mindezeket a tapasztalatokat összegezni kellene, és beépíteni az oktatásba.

Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság elnöke is úgy véli, nem a szakma megtanulása, hanem az ingyen munkaerő a célja az új szakképzési rendszernek. Mint mondta, a gyakorlati oktatásban a vállalatok mindössze két százaléka képes úgy részt venni, hogy értelmes munkát adjon a szakiskolai gyakornokoknak. A hazai gazdálkodó szervezetek döntő többsége nincs felkészülve a szakmunkástanulók gyakorlati foglalkoztatására.

Népszabadság