Bankrablókat termel a válság?

A kilátástalan élethelyzetekkel és az életkörülmények drasztikus romlásával magyarázza Végh József kriminálpszichológus azt, hogy idén már 11 bankrablás történt. Csak összehasonlításképp: tavaly egész évben "mindössze" 22 pénzintézetet raboltak ki, ez az év pozitív rekordnak is számít, az átlag 25-35 között van évente. Ezzel szemben csak idén januárban már 11 esetről tudunk. (Ez alatt nem csak a bankok elleni támadásokat, hanem a postai rablásokat is érti a rendőrség.)

Inkább a börtön, mint az adósságcsapda

"Már tavaly októberben készítettem egy jelentést az egyik banknak, amelyben azt írtam, hogy idén a krízisbűnözések száma várhatóan megemelkedik" - mondta lapunknak az egykori túsztárgyaló. Szerinte a pénzügyi válságot ilyen szempontból sem lehet figyelmen kívül hagyni. "Az emberek életkörülményei, életkilátásai romlanak. Sok mindenről kéne lemondani, ami nagyon nehéz. Az ember hitelt vesz fel, küzd, majd eladósodik" - véli a szakértő. Hozzátette: a krízisbűnözők korábban nem csaltak, tisztességes életet éltek, ám eljutnak oda, hogy minden kockázatot, akár a halált, vagy a börtönt is választják, csak hogy javítani tudjanak életükön.

A Magyar Bankszövetség bankbiztonsági igazgatója szerint is lehet összefüggés a bankrablások és a pénzügyi válság között. "Biztosat persze nem lehet tudni, hiszen az elkövetőknek csak egy részét fogta el a rendőrség. Az elmúlt néhány hónapban a bankok biztonsági rendszere viszont nem változott számottevően, a megszaporodott eseteknek valami oka kell, hogy legyen"- véli Jakab Péter. Lehetséges okként pedig ő is a romló életkörülményeket említi.

Előbb-utóbb lebuknak

Jakab szerint azonban még nem lehet megmondani, hogy valóban tendenciáról beszélhetünk-e, de „minden ilyen támadáshullám arra ösztönzi a bankokat, hogy átgondolják, megtettek-e mindent a kockázat csökkentésére"- véli. Magyarországon az uniós átlaghoz képest kevés bankrablás van, lakosságra, bankfiókokra vetítve egyaránt. Az ilyen bűncselekményeknek kiemelten jó a felderítettsége, vagyis "előbb-utóbb, de megkerülnek az elkövetők"- mondja a bankbiztonsági igazgató.

Münich Iván, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója szerint viszont nincsen összefüggés a megszaporodott bankrablások és a gazdasági válság között. Szerinte ugyanis a bankrablók zömmel profi bűnözők, akiknek ez a "szakmájuk": eddig is bankot raboltak, ezután is ezt fogják tenni, és ezt a pénzügyi helyzet nem befolyásolja. A válságra nem áll át ilyen gyorsan az emberek tudata, gondolkodása, a kriminológus szerint így a rablások túl direkt és túl gyors reakciók volnának erre.

Intoleránsabbak leszünk

Megnőhet viszont a krízisbűnözések száma: azoké, amelyeket életvezetési problémákból adódóan követnek el. Ezek azonban kisebb súlyúak, mint a bankrablások. Münich Iván szerint kisebb lopásokat kell ezalatt érteni. "Válságos helyzetben az emberek intoleránsabbá, agresszívabbá és türelmetlenebbé is válhatnak" - állítja. Tipikus példája ennek, ha sorban állásnál kiabálnak, lökdösődnek, vagy a dugókban ingerültebben viselkednek.

Nem titkoltan ezek az esetek állhatnak a mögött, hogy Bencze József országos rendőrfőkapitány - várhatóan még a héten - egyeztet a Bankszövetség és a bankok biztonságát felügyelő cégek képviselőivel. Garamvölgyi László, az ORFK sajtószóvivője szerint a móri, nyolc áldozatot követelő bankrablás után a rendőrség és bankbiztonsági szakemberek is rengeteg hiányosságot állapítottak meg a bankok biztonsági intézkedéseivel kapcsolatban, és ezeket azóta sem szüntették meg.