Béren kívüli juttatásként adható utalványokkal trükköző cégvezetőket ítéltek el Kecskeméten
A huszonhárom cégvezetőt különösen jelentős vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználással vádolják.
Vádat emelt a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség 23 cégvezető ellen, aki béren kívüli juttatásként adható utalványokkal több száz millió forint adó befizetését kerülte el. Négyessyné Bodó Marianna, a főügyészség sajtószóvivője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: a nagyszabású adóelkerülés ügyében a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága több száz emberrel szemben folytat nyomozást.
Az ügyben országos illetékességgel eljáró Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség vádirata szerint a 16 cégből álló cégcsoport 2014 és 2019 között ügynökein keresztül az ország teljes területén adómentes béren kívüli juttatásként adható utalványok forgalmazásával foglalkozott. A cégcsoport szolgáltatásait igénybe vevő gazdasági társaságok az utalványokat azonnal készpénzre válthatták, így kerülve el a munkabért ténylegesen terhelő adó- és járulék megfizetését. Előfordult, hogy a megrendelt utalványokat a cégvezető vádlottak ki sem osztották a dolgozók között, hanem azonnal pénzzé tették. A visszaváltható utalványok segítségével a törvényeket kijátszó munkáltatók valójában munkabért fizettek ki dolgozóiknak jóval kisebb közteher mellett. Emellett a cégcsoport több szövetkezetet is alapított, amelyekbe az érintett munkáltató cég dolgozóit csak "papíron" léptette be, majd az általuk ténylegesen elvégzett munka után járó díjazáshoz munkabér helyett "tagi támogatásként", adó- és járulékfizetés nélkül jutottak hozzá - ismertette a sajtószóvivő.
A cégcsoport szolgáltatásai közé tartozott a ténylegesen el nem végzett adminisztratív szolgáltatásokról vagy "kezelési költségről" szóló fiktív számlák kiállítása is, ami a cégeknek az áfafizetési kötelezettség csökkentését jelentette. Volt olyan cég, amelyik ilyen módszerekkel összesen 121 millió forintot "spórolt meg". Négyessyné Bodó Marianna megemlítette: a büntető törvénykönyv szerint korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádemelés előtt megtéríti. A 23 cégvezető, aki ellen most vádat emeltek, a vagyoni hátrány teljes összegét önrevíziót követően az adóhatóságnak önként megfizette. A főügyészség őket üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat-felhasználással vádolja. A bűnügyben még további vádemelések várhatók. Azoknál a gyanúsítottaknál, akik a cselekményükkel 5 millió forintnál kevesebb vagyoni hátrányt okoztak, azt önként megtérítették és a bűncselekmény elkövetését beismerték, az ügyészség felajánlotta, hogy a vádemelést elhalasztva feltételesen felfüggeszti az eljárást - olvasható a közleményben.
MTI
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon