Beterjesztették a törvényjavaslatot: a szabadság egynegyede vihető át a következő évre

A jelenlegi szabályok szerint akár a teljes fizetett szabadság átvihető a következő évre, amit a munkaadó a következő év közepéig - kollektív szerződés esetén pedig az év végéig - adhat ki. Miután ez a lehetőség sérti a munkavállalók pihenéshez fűződő alapvető jogát, az Alkotmánybíróság úgy rendelkezett, hogy az Országgyűlés ez év március végéig változtasson azon.

Az új javaslat szerint csak a szabadság negyede, de az is csak március végéig - kollektív szerződésbe foglalva pedig június utolsó napjáig - vihető át a következő évre. Az átvitelre csak kivételes gazdasági érdek esetén kerülhet sor. Ez azonban független kell, hogy legyen a munkaadó normál tevékenységétől. Például munkaszervezési okokkal nem indokolható az átvitel, de meg lehet tenni, ha egy balesetet követő kárelhárítás indokolja. Az új szabályokat már az idei szabadságokra is alkalmazni kell.

Bekerül egy olyan új szabály a munka törvénykönyvébe, amely minden munkavállalót - a fizetések átutalása kapcsán - a közszféra alkalmazottaival hoz azonos helyzetbe. Így a munkaadónak át kell vállalnia a bankszámlára utalt munkabér havi egyszeri felvételének költségét.

Alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet kölcsön-munkaerőt foglalkoztatni
Több szabály is foglalkozik a munkaerő kölcsönzéssel. Így például a szociális juttatásokat a kölcsönzött dolgozó a kölcsönbe vevőtől - akinél dolgozik - kaphatja meg (a bért értelemszerűen a kölcsönbe adó fizeti). Alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet kölcsön-munkaerőt foglalkoztatni, mivel a munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó társaság üzletszerűen - és általában nagyobb cégeket kiszolgálva - végzi a tevékenységét, míg az alkalmi munkavállaló kis cégeknek, illetve magánszemélyeknek, és mint a nevében is szerepel, alkalomszerűen dolgozik. A tiltás azonban csak a jövő év elejétől lépne hatályba.

Ha nincs meg a munkaadó, a fővállalkozó felel az illegálisan alkalmazott munkásokért
A munkaügyi ellenőrzések során - főleg az építőiparban - a felügyelők gyakran találtak olyan feketén alkalmazott munkásokat, akiknek a munkaadójukat később sem lehetett fellelni. A mostani javaslat az, hogy a fővállalkozó feleljen helyettük is, hiszen neki tudnia kell, hogy ki dolgozik a munkaterületen.

Az illeték törvényt is módosítja a mostani javaslat. A felszámolás alatt álló cég munkavállalóinak - amikor a felszámolónak bejelentik a munkabér követelésüket - nem kell megfizetniük az 50 ezer forintos illetéket.