Bevándorlási kártyát vezet be jövőre Ausztria

Maria Fekter osztrák szövetségi belügyminiszter hétfői sajtóértekezletén elmondta, hogy a bevándorlási kártya koncepciójának részleteit három szinten dolgozzák ki, egyrészt a szociális partnerek - a munkaadók és a munkavállalók -, másrészt az érintett minisztériumok bevonásával. Az elsősorban a belső munkaerő igényeihez igazodó intézkedés szerepel a tavaly decemberben hivatalba lépett nagykoalíciós (szociáldemokrata-néppárti) kormány programjában is.

Az elképzelés az, hogy a mostani, kvótákhoz és korlátozásokhoz kötött merev bevándorlási és letelepedési politika helyébe egy olyan rendszer lépne, amely rugalmasabban alkalmazkodik az osztrák munkaerőpiac szükségleteihez. A piros-fehér-piros kártya kiadását kritériumokhoz kötnék, például a német nyelvtudáshoz, önfenntartó képességhez és büntetlenséghez; vizsgálnák a kérvényezők szakmai felkészültségét és képesítését, különös tekintettel arra, hogy képzettségük összhangban van-e a hazai igényekkel.

Kérdés, hogy a kártya eléri-e a célját

Fekter sajtóértekezletén nyitva hagyta a kérdést, vajon a kártya bevezetésével lényegesen változhat-e a bevándorlók száma. Megítélése szerint nem is az a lényeg, hogy többen vagy kevesebben fognak letelepedni Ausztriában, hanem az új rendszer alkalmazkodó képessége. Az osztrák statisztikai hivatal (SA) adatai alapján 2007-ben 106 905 külföldi állampolgár vándorolt be az alpesi országba - kétharmaduk európai államokból -, ezzel szemben 74 191-en döntöttek úgy, hogy elhagyják az országot. A számadatok azt jelzik, hogy Ausztria lakossága a migrációnak köszönhetően 32 714 fővel gyarapodott tavalyelőtt: az összességében 33 007 fős népességszaporulat döntő részben a bevándorlásból származott, és csak csekély mértékben volt köszönhető a kedvező születési-halálozási aránynak. A hivatal összesítése alapján 2008 elején 854 752 külföldi állampolgárságú személyt tartottak nyilván, ők alkották a népesség 10,3 százalékát.

Az osztrák Gazdasági Kamara (WK) közelmúltban készült tanulmánya szerint az országnak súlyos szakmunkáshiánnyal kell számolnia a következő évtizedben, ami fékezően hathat a gazdasági növekedésre is. 1,7 százalékos bővülési ütemet feltételezve 2020-ig 250 000, háromszázalékos növekedés esetén pedig 600 000 szakmunkásra lesz szükség pótlólag. A hiányt belső forrásokból az ország nem tudja fedezni, demográfiai okok miatt sem: a szakképzett munkaerő egyre nagyobb hányada, csaknem a fele 45 éven fölötti, miközben az utánpótlás tartósan csökkenő irányzatot mutat. Hasonlóképpen nagy a hiány - illetve kereslet - a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkoztatási területeken.