Bevezetik a vasárnapi iskolát?

A Népszabadság birtokába jutott jelentés tartalmazza a vasárnapi iskolák rendszerének történetét, kiemelve, hogy 1945 után az Ausztráliába, Észak-Amerikába kivándorolt magyarok egyházi közösségeiben működtettek felnőttek számára ilyen intézményt. Célja a közösségi, iskolán kívüli általános felnőttkori tanulás volt.

A mai helyzettel kapcsolatban olvasható, hogy a vasárnapi iskolák jellemzően "egy-egy adott egyházközösséghez szorosan kötődve az óvodás és iskoláskorú gyermekek nevelésével foglalkoznak", a tematika döntően a valláserkölcsi nevelésre korlátozódik. Mint írják, fontos, hogy kisgyermekkorban a családi nevelés kiegészítéseként (vagy helyette) valláserkölcsi nevelés folyjon, hiszen ha ebben az életkorban nem alakul ki a valláshoz való kötődés, később sem fog. A vasárnapi iskolák ifjú felnőttkorra és felnőttoktatási tevékenységre történő kiterjesztése is fontos a dokumentum szerint.

Az iskola tartalmi célkitűzései között szerepel az alapkészségek fejlesztése, az állampolgári tudatosság fejlesztése. A képzések kitérhetnek a közösségépítési készségek és kompetenciák fejlesztésére, egészségnevelésre, életmódformálásra, családi nevelésre, háztartási és háztartásgazdasági, praktikus ismeretekre, az írás, olvasás fejlesztésére, illetve kompetenciafejlesztésre.

A konkrétumokkal kapcsolatban azt írják, a tevékenységet "a Magyar Népfőiskolai Társaság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezetei, a közművelődési intézmények munkatársai, az egyházak és a helyi önkormányzatok, civil szervezetek közreműködésével lehet megvalósítani". A lap kérdésére az oktatási államtitkárság azt mondta, kormánynak a kérdésben kialakult terve, álláspontja nincs ebben az ügyben.

Népszabadság