Bölcsészekből bőven elég

Ha valaki megkérdezné a cégeket, meg tudnák mondani, mennyi szakemberre lenne szükségük, hiszen évekre, évtizedekre előre terveznek. Tóth László, a Transearch Hungary ügyvezető igazgatója szerint a kormányzatnak már tíz évvel ezelőtt párbeszédet kellett volna kezdeményezni a gazdaság és a felsőoktatás között. A tavalyi felvételiben sem azt tükrözték a legmagasabb és a legalacsonyabb pontok, hogy melyek a hiányszakmák. Éppen fordított eredmény született, ahogy a mostani jelentkezési adatokon is ez látszik.

A mérnökök az iskolapadból kelnek el

Tiltólistán néhány egyetem „Egy működő gazdaságnak nem bölcsészekre van szüksége, hanem nyelveket beszélő mérnökökre, közgazdászokra. Ezek hiánya nemhogy lassítja, hanem akadályozza az ország gazdasági fejlődését” – tette hozzá Tóth László. Arra viszont már vannak példák, hogy a cégek „beszállnak” a képzésbe, gyakorlati helyeket létesítenek, és részt vesznek a leendő szakembereik oktatásában.

Bár a legtöbben a gazdasági képzési területre felvételiznek, de az itteni igazi hiányszakmákban csak átlagos jelentkezőszám született. A gazdálkodás és menedzsment alapszakra menne a legtöbb fiatal, a munkaerőpiacnak azonban a gyakorlattal rendelkező kontrollingszakemberekre és a pénzügy-számvitelt végzettekre lenne inkább szüksége. „A középiskolás diákok többsége azért jelentkezik menedzsment szakra, mert azt gondolja, hogy ezzel automatikusan menedzser, azaz közép- vagy felső vezető lehet. Ez nem megy ilyen könnyen: rátermettség, további tanulás és szerencse nélkül senkinek sem sikerült még” – mondta Lipcsei András, a Pendl&Piswanger ügyvezető igazgatója a FigyelőNetnek.

Lipcsei azt nem kérdőjelezi meg, hogy a másik népszerű szakra, a turizmus-vendéglátásra valóban igény van a munkaerőpiacon. Az idegenforgalom nagy fejlődés előtt áll, akár egy kisebb utazásszervező cégnél helyezkedik el a diplomás, akár egy szállodalánc alkalmazottja lesz.

Időhúzásból tanulnak

A pszichológia a rendszerváltoztatás előtt „elnyomott” tudomány volt, a népszerűsége, presztízse mostanra állt helyre. A túljelentkezés miatt azonban nem biztos, hogy a leendő lélekgyógyászok állást is fognak szerezni. A fejvadász szerint két lehetőségük van: dolgozhatnak klinikai pszichológusként – amely az egészségügy bizonytalan helyzete miatt nem túl jó perspektíva, vagy „betörhetnek” a versenyszférába. Egy pszichológiát végzett szakember a reklámszakmában, a HR területén is dolgozhat. Csak éppen meg kell küzdeniük az álláshelyekért az emberierőforrás-szakemberekkel.

„Sok fiatal 18-19 évesen még nem tudja eldönteni, mi is akar lenni. Csak annyit tudnak, hogy a reáltárgyak nem igazán ’fekszenek’ nekik, ezért még adnak maguknak pár évet a döntésig. Ezalatt elvégeznek egy bölcsész szakot” – mondta Lipcsei András. Filoszokból viszont már régóta túlképzés van, ezért nagyon nehezen találnak állást azok is, akiknek eredetileg is ez volt az életcéljuk. „Azt tudom tanácsolni nekik, hogy végezzenek el egy olyan MSc- vagy MBA-képzést, amelyre igény van a munkaerőpiacon. Bár ilyen esetekben a leendő munkáltató gyakran felteszi magának a kérdést: a frissdiplomás miért nem elsőre választotta azt a szakmát, amelyre felvételizik a céghez. Ezt a kezdeti bizalmatlanságot szülő helyzetet azonban szorgalommal és lelkiismeretességgel hamarosan jóra lehet fordítani” – tette hozzá.

A Transearchön keresztül 15 év alatt csak egyetlen cég keresett kommunikációs szakembert, de nagyon nehezen sikerült megtalálni a megfelelő embert. Az igazgató szerint a kommunikátorok alacsony színvonalú képzettsége volt a gond. „Sokan nevenincs kis főiskolákon tanultak, olyan helyeken, amelyek csak azért indították a népszerű képzést, hogy a sok felvett hallgató után megkapják a normatívát. Kőkemény keretszámokkal kellene szabályozni, vagy keményen fizetőssé tenni az összes ’hobbiszakot’. Az is megoldás lenne, ha ötévente hirdetnék meg ezekből az államilag támogatott képzéseket. Így talán nem lenne túlképzés” – véli Tóth László.

Egyre nő a munkanélküli diplomások száma
Tavaly a munkaügyi központokhoz 405 855 állásbejelentés érkezett a munkáltatóktól az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján. 16 456-an kerestek diplomásokat, ez éppen 4 százalékos arányt jelent. A nyilvántartott álláskeresők között a felsőfokú végzettségűek aránya 4,6 százalék volt – tudta meg a FigyelőNet Ignits Györgyitől, az ÁFSZ elemzési és statisztikai főosztályának munkatársától.

Míg a regisztrált munkanélküliek száma 9 százalékkal bővült az ezredforduló évéhez viszonyítva, addig az állástalan diplomások átlagos száma 7 év alatt 75 százalékkal lett magasabb. Ugyanezen időszak alatt az álláskereső pályakezdők száma több mint a felével emelkedett, ezen belül a diplomásoké megduplázódott.