Borsik: Súlyos csapást mért a kormány a munkavállalókra

Az elnök szerint országos érdekegyeztetés rendszerét ugyan átalakíthatja a kormány, de az új szisztéma garantáltan nem fog működni. Az egyetlen lehetséges megoldás továbbra is az, hogy a kormányzat, a munkáltatók, a munkavállalók és a szakszervezeti konföderációk egy asztalnál, közösen egyeztessék a munka világával kapcsolatos elképzeléseiket - hangsúlyozta Borsik János. Hozzátette: ehhez azonban azt kell, hogy a kormány ne úgy viselkedjen, mintha "süketek párbeszédéről" volna szó.

Az érdekképviseleti vezető szerint azzal, hogy a kormány senkivel sem áll szóba, csak saját társadalmi felelősségét rontja. A június végén közzétett Magyar Munka Tervben (MMT) körvonalazott új Munka törvénykönyve kapcsán Borsik János elmondta: a tervezet jelzi a kormány "tiszta és félreérthetetlen" szándékát, hogyan akar a munkavállalóknak még több rosszat okozni. "Az eddig okozott rossz" között például az szja-kulcs 16 százalékos módosítását említette az ASZSZ elnöke, amellyel vélekedése szerint a munkavállalók több mint nyolcvan százaléka rosszabbul járt.

Ez a rendszer igazságtalan és aránytalan, mert nem progresszív módon terheli meg a munkajövedelmeket, a kormány az egykulcsos, lineáris hatással bíró módszert választotta - jelentette ki. Nem jó megoldásnak nevezte Borsik János a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek emelési mértékéről meghozott rendeletet, mivel erről a kormánynak, a munkáltatóknak és szakszervezeteknek közösen kellett volna megállapodniuk. Rámutatott: a konszenzusos döntés társadalmi legitimitása összehasonlíthatatlanul nagyobb lenne a "módosító indítványos" módszerhez képest.

Borsik János tipikusan szakszervezet-ellenes lépésnek nevezte, és nem ért egyet azzal, hogy az új Munka törvénykönyve tervezete - a kollektív szerződés hiánya esetén - az üzemi tanácsok által megkötött megállapodások irányába tolja el a rendszert, és meg akarja szüntetni a szakszervezeti tisztségviselők kiemelt munkajogi védelmét.

Az ASZSZ vezetője elmondta: a törvénykönyv új koncepciójában már nem lesz biztosított a munkavállalók védelme, amely egyebek mellett bevezetné az indoklás nélküli felmondást az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató munkáltatóknál, megszüntetné a végkielégítést, az elmaradt munkabér kifizetése helyett pedig az átalány kártérítést preferálná. Ezek a kormányzati lépések egy csomagban támadják a munkavállalót és az érdekvédelmet - hangsúlyozta Borsik János.