Brüsszel a munkaerő-piaci nyitás mellett érvel

Nem fordul majd ajánlásokkal az egyes tagállamok felé, hanem a tényekre és az egyes ágazatok helyzetének elemzésére szorítkozik az a jelentés, amelyet szerdán fogad el a szabad munkavállalást érintő átmeneti időszak első két évéről az Európai Bizottság – adta hírül a Bruxinfo hétfőn. A 25 fős testület jelentése ugyanakkor egyértelműen azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy a korlátozások további fenntartására semmi ok, hiszen a munkaerőpiacát megnyitó három ország – Írország, Nagy-Britannia és Svédország – gazdaságára összességében kedvező hatást gyakorolt a keleti irányból érkező munkavállalók megjelenése.

A Financial Times londoni üzleti napilag hétfői elemzése szintén a nyitás mellett érvelt: ha valakinek gyógyszert kell bevennie, jobb azon minél előbb túlesni, mert a késedelem nem teszi könnyebbé a pirula lenyelését. Ha pedig a gyógyszer garantáltan egészségjavító hatású, alkalmazásának késleltetése "egyértelműen hülyeség", írja az MTI-Eco.

Kevesen nyitnak

A nyitást szorgalmazó bizottsági jelentés ellenére csak kevés régi tagállam foglalkozik a szabad munkavállalás engedélyezésének gondolatával május elseje után, amikor kezdetét veszi az összesen hét éves átmeneti időszak második, hároméves szakasza. A BruxInfónak nyilatkozó közép- és kelet-európai diplomaták arra számítanak, hogy Finnország, esetleg Dánia és Luxemburg oldja majd fel a korlátozásokat. És bár Spanyolország és Portugália is hasonló szándékot jelzett, ennek valószínűségét már jóval nagyobb kétely övezi. Csizmár Gábor, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a FigyelőNetnek adott korábbi interjújában szintén Finnország, Spanyolország, Dánia és Portugália piacnyitását valószínűsítette.

Németország és Ausztria – a keleti munkaerő-vándorlás két fő célországa - ellenben már közölte, hogy a következő három évben sem nyitja meg munkaerő-piacát, és diplomaták lényegében kész tényként könyvelik el, hogy Hollandia és Belgium is hasonlóan cselekszik majd. Továbbra sem világosak viszont a franciák szándékai.

Pozitív tapasztalatok

Az Európai Bizottság jelentésének tervezete megerősíti, hogy a keleti munkavállalók nem lepték el tömegével a nyitást választó régi EU-tagállamok munkaerő-piacát. A munkaerő áramlása az esetek többségében nem érte el a fogadó országok aktív keresőinek 1 százalékát. Sőt, a korlátozást választó országokban ugyanakkora vagy még nagyobb mértékű volt a keleti munkavállalás.

A Bruxinfo értesülése szerint a jelentés még arra is felhívja a figyelmet, hogy a tizenöt régi tagállamban a bővítés óta 0,3 százalékkal csökkent a munkanélküliség. Brüsszelben azt is bizonyított ténynek látják, hogy az új tagállamok munkavállalói a három liberalizáló országban hozzájárultak a munkaerő-piac egyensúlyi zavarainak kiküszöböléséhez. Többségük ugyanis az építőiparban és olyan szolgáltatásokban helyezkedett el, ahol egyébként is munkaerőhiány van.

A kelet-európaiak már megtalálták a kiskapukat

Az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) adatai azt mutatják, hogy a közép- és kelet-európaiak szabad munkavállalása elé gördített akadályok a feketemunka növekedésével, az álvállalkozások megjelenésével jártak az érintett országokban.

A nemzeti szakszervezetek visszajelzéseiből kiderül, hogy a korlátozást választó országokban ugrásszerűen és abnormális mértékben megnőtt az egyéni vállalkozóként bejelentkezők száma a közép- és kelet-európai országokból. 2002. májusa óta ugyanis az egyéni vállalkozók szabadon nyújthatnak szolgáltatást az EU tagállamaiban. Ezt a kiskaput használja fel például Belgiumban rengeteg lengyel, akik formailag ugyan egyéni vállalkozóként, valójában azonban munkavállalási céllal érkeznek. A Bizottság szerint „az ilyen jelenségek azt a benyomást erősítik, hogy szociális dömpingről van szó".