Csak a nyugdíjkorhatár emelése segíthet

A CEMI által készített tanulmány egyértelműen megállapítja: a magyar nyugdíjrendszer finanszírozhatatlan, és módosítást igényel. A magánnyugdíjpénztárak elindulásával megszűnt az állami TB-nyugdíjrendszer "monopóliuma". Ezzel párhuzamosan azonban olyan változások is történtek, amelyeket egyértelműen szigorításnak tekinthetünk: paraméterek, szorzók változtak meg, valamint a nyugdíj kiszámításának metódusa - mondta Holtzer Péter.

Szavazás a Privátbankáron: Ön honnan fogja kapni a nyugdíját?
1998-ban, a nyugdíjrendszer indulásakor a munkáltatók 24 százalék, a munkavállalók 1 százalékos nyugdíjjárulékot fizettek, és 6 százalék került a magánnyugdíjpénztárakba a jogosultak részéről. Ma a munkáltatók 18 százalékot fizetnek, a munkavállalók pedig 8,5 százalékos járulékot - ebből a magánnyugdíjpénztári tagok mindössze fél százalékot fizetnek a Társdalombiztosításnak. A különbség szembetűnő: a 31 százalék és 26,5 százalék közötti összeg hiányzik a rendszerből.


Holtzer Péter a Gazdasági Rádióban - képgaléria



"Közelítőleg azt lehet mondani, hogy 1 százalékpont járulékkulcs-kólönbség 20 milliárd forintot jelent" - mondta a szakértő. A 4,5 százalékos differencia 80-90 forintot magyaráz a hiányból.

A járulékcsökkentés központi témája az idei választási kampánynak. Hogy ez valóban új munkahelyek tömkelegének keletkezéséhez vezetne, az a szakértő szerint egyáltalán nem bizonyított.

Ami valóban emelhetné az alkalmazásban állók számát, az a nyugdíjkorhatár emelése - mondta el Holtzer Péter. A nyugdíj előtt állók körében 1998 és 2002 között szembetűnően nőtt a foglalkoztatottság. A nyugdíjkorhatár emelése után nem az történt, amire sokan számítottak: az idősebbek nem kiszorultak a munkahelyekről, hanem épp ellenkezőleg történt: napjainkig az 55 éven felüliek foglalkoztatottsága mintegy 200 ezer fővel nőtt.

Hallgassa meg az interjút! A riporter Emőd Pál.