Csak vágyálom a munkát terhelő adók csökkentése?
A munkát terhelő adók csökkentése a versenyképesség szempontjából kívánatos stratégiai cél, de csak akkor érdemes meglépni, ha ellentételezhető a költségvetési egyensúly romlása - vélekedett az MTI kérdésére az MKB és az Erste Bank elemzője pénteken.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Debreceni Televíziónak azt mondta, hogy a kormány - elősegítendő a foglalkoztatás bővítését - a munkát terhelő adókat folyamatosan csökkenti, a következő lépésben pedig a járulékokat szeretné mérsékelni.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője az MTI kérdésére elmondta: a munkát terhelő adók, illetve járulékok csökkentése a versenyképesség szempontjából kívánatos stratégiai cél. Látni kell azonban azt, hogy a járulékok csökkentése csak akkor kedvező hatású, ha a költségvetés egyensúlya nem romlik, azaz a kormány kiadáscsökkentő vagy bevételnövelő lépésekre képes. Elemzők az első megoldást preferálják.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy a kormány már korábban megfogalmazta, hogy a munkát terhelő adókat mérsékelni kell, de 2012-ben mégis ennek az ellenkezője történt: a munkavállalók által fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra nőtt.
Összességében a munkaadók idén 27 százalékos szociális hozzájárulási adót fizetnek, a munkavállalók járulékterhe 18,5 százalék.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint pozitívan hatna a gazdaság egészére a munkát terhelő adók csökkentése, és nagyon fontos lenne, ha a foglalkoztatás költsége - amely közép-kelet-európai viszonylatban Magyarországon még mindig magas - csökkenne, de ennek meg kell találni a kiadásoldali párját, vagy át kell alakítani az adórendszert, tehát máshol kell adót emelni.
A szakértő szerint - tekintve hogy az állami elvonás és újraelosztás mértéke Magyarországon a régióban még mindig a legmagasabb - "akkor inkább azon kellene gondolkodni, hogy honnan lehet kiadásokat csökkenteni". A munkát terhelő járulékok csökkentése kedvező lépés lenne, de az elemző nem lát ezzel kapcsolatban újdonságot, sőt úgy véli, hogy a bejelentett vagy sajtóinformációkban nyilvánosságra került intézkedések mindegyike arról szól, hogy milyen új terheket vezet be a kormány.
Árokszállási Zoltán szerint a költségvetési hiányt leginkább kiadáscsökkentéssel lehetne mérsékelni, ez ugyanakkor hosszabb folyamat lesz akkor, ha a kormány nem fűnyíróelv alapján akarja visszavágni a kiadásokat. A hosszú távú, strukturális jellegű kiadáscsökkentés alkalmas lenne arra, hogy valóban források szabaduljanak fel a gazdaságban.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője az MTI kérdésére elmondta: a munkát terhelő adók, illetve járulékok csökkentése a versenyképesség szempontjából kívánatos stratégiai cél. Látni kell azonban azt, hogy a járulékok csökkentése csak akkor kedvező hatású, ha a költségvetés egyensúlya nem romlik, azaz a kormány kiadáscsökkentő vagy bevételnövelő lépésekre képes. Elemzők az első megoldást preferálják.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy a kormány már korábban megfogalmazta, hogy a munkát terhelő adókat mérsékelni kell, de 2012-ben mégis ennek az ellenkezője történt: a munkavállalók által fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra nőtt.
Összességében a munkaadók idén 27 százalékos szociális hozzájárulási adót fizetnek, a munkavállalók járulékterhe 18,5 százalék.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint pozitívan hatna a gazdaság egészére a munkát terhelő adók csökkentése, és nagyon fontos lenne, ha a foglalkoztatás költsége - amely közép-kelet-európai viszonylatban Magyarországon még mindig magas - csökkenne, de ennek meg kell találni a kiadásoldali párját, vagy át kell alakítani az adórendszert, tehát máshol kell adót emelni.
A szakértő szerint - tekintve hogy az állami elvonás és újraelosztás mértéke Magyarországon a régióban még mindig a legmagasabb - "akkor inkább azon kellene gondolkodni, hogy honnan lehet kiadásokat csökkenteni". A munkát terhelő járulékok csökkentése kedvező lépés lenne, de az elemző nem lát ezzel kapcsolatban újdonságot, sőt úgy véli, hogy a bejelentett vagy sajtóinformációkban nyilvánosságra került intézkedések mindegyike arról szól, hogy milyen új terheket vezet be a kormány.
Árokszállási Zoltán szerint a költségvetési hiányt leginkább kiadáscsökkentéssel lehetne mérsékelni, ez ugyanakkor hosszabb folyamat lesz akkor, ha a kormány nem fűnyíróelv alapján akarja visszavágni a kiadásokat. A hosszú távú, strukturális jellegű kiadáscsökkentés alkalmas lenne arra, hogy valóban források szabaduljanak fel a gazdaságban.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Aláírták az Operaház új kollektív szerződését - így valósul meg a bérfejlesztés
A Magyar Állami Operaház főigazgatója és az 1332 dolgozót képviselő szakszervezetek elnökei aláírták az intézmény belső életét, működését... Teljes cikk
Varga Mihály: az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálértékében is növekedést jelent
A nyugdíjasok számíthatnak Magyarország kormányára - erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter és Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Ez a gazdasági terület magyar családok százezreinek ad majd munkát 4 hete
- Mikor jók a türelmi idős lakáshitelek? 1 hónapja
- Ők kapták a digitális gazdaság női példaképeinek járó elismeréseket 1 hónapja
- Ilyen várakozásokkal tekint a jövőbe 103 nagyvállalat 2 hónapja
- Nem pörög a világgazdaság, de a cégvezetők optimisták 2 hónapja
- Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába? 2 hónapja
- Grafikonon a gazdasági aktivitás Magyarországon 2009 és 2022 között 3 hónapja
- Rekordszámú diák nevezett az idei pénzügyi vetélkedőre 3 hónapja
- Az infláció alakulása Magyarországon 2024 januárjáig 3 hónapja
- Nagy Márton: amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció 4 hónapja
- 2035-re a munkahelyek száma 3 millióval lesz kevesebb a Brexit miatt 4 hónapja