Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 9 éve

Egész Magyarországon tüntetések lesznek június 16-án

Közleményükben hangsúlyozzák: a konföderációk elutasítják a kormány "munkavállalókat sújtó intézkedéseit, a keresetek csökkentését, a Munka törvénykönyvének módosítását, a korkedvezmény és a korengedmény megszüntetését és az Országos Érdekegyeztető Tanács felszámolását". Ezen a napon a közlemény szerint a fővárosban és minden megyében közösen tiltakoznak a munkavállalók és szakszervezeteik. Négy megyei központban - Miskolcon, Egerben, Kaposváron és Tatabányán - tüntetnek, a többi helyen autós felvonulást tartanak. Budapesten a Hősök teréről mennek a gépkocsik Budára, majd vissza.

Borsik János, az ASZSZ elnöke kifogásolta, hogy a kormány a tervezett módosítási javaslatokról nem konzultált a szociális partnerekkel, sőt a javaslat benyújtása előtt egy héttel a kormány "likvidálta" az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Az utóbbi lépést azért is megdöbbentőnek tartják, mert egy nappal korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még elismerően nyilatkozott a tripartit érdekegyeztető fórumról. A szakszervezeti vezető szerint a kormány azzal, hogy "lehetővé teszi az ingyenmunkát, bevezeti a 44 órás munkahetet, növeli a munkáltató jogkörét a szabadságok kiadásában, hat hónapra növeli a most legfeljebb egy hónapos próbaidőt, a munkaerő-kölcsönzés ideiglenes időtartama pedig akár 5 év is lehet, legalizálni akarja a foglalkoztatásban elkövetett törvénysértéseket".

A próbaidő most 30 nap, és megállapodás alapján 60 nap is lehet, a módosítás nyomán azonban 6 hónapra is nőhetne, ha a kollektív szerződés úgy rendelkezik. Bár a szerződést mindkét fél következmények nélkül felmondhatja, ezzel a szakszervezeti vezető szerint vissza lehet élni. A 44 órás munkahetet eredetileg a 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakra engedélyezték. A munkáltatók arra az esetre, ha a gazdasági válság miatt visszaesik a megrendelés, 36 órás munkahetet rendelhettek el, amit később ledolgoztathattak. Az időbeli határ megszűnésével a 36 órás munkahetet a munkáltatók 44 órással tudják kiváltani, de csak 40 órás munkabér jár érte - mondta Borsik János.

Az éves fizetett szabadságot most legfeljebb két részletben lehet kiadni, s egynegyede felett a munkavállaló rendelkezik. A módosítás elfogadásával azonban a munkáltató kivételes gazdasági érdekre hivatkozva 10 munkanap egybefüggő kiadásán túl a többit akár naponként is kiadhatná. A kéthetes kiadást is úgy fogalmazza meg a javaslat, hogy "a felek eltérő megállapodásának hiányában", ami azzal a veszéllyel jár, hogy a munkavállalót rá tudják venni arra, hogy még ezt se igényelje - vélekedett.

A szakszervezeti vezető úgy látja: azzal, hogy a törvényjavaslat előírja, hogy a munkavállalónak a túlmunkáért pótlék helyett szabadidő is járhat, bevezetik az ingyenmunkát. Hangsúlyozta: a legtöbben nem a szabadnapért, hanem a plusz fizetségért vállalnak túlmunkát. Az, ha a túlmunkáért pihenőidő jár majd, fizetéscsökkentést jelent, amire a rendszerváltás óta másodszor kerülne sor. Az első fizetéscsökkentést a 16 százalékos szja kulcs bevezetése idézte elő az ASZSZ elnöke szerint. A munkaerő-kölcsönzés "ideiglenes" időtartama legfeljebb öt évig tarthat a javaslat szerint, ami az ASZSZ szerint teljesen indokolatlan, és kiszolgáltatottságot eredményez. Az ASZSZ szeretné elérni, hogy a kikölcsönzött munkavállalók a többiekkel azonos pozícióba kerüljenek - mondta Borsik János.

Hozzátette: a helyzetet súlyosbítja, hogy az OÉT megszüntetése miatt nem lehet megbeszélni a kormánnyal a módosításokat. A 23 éve működő OÉT a szakszervezeti vezető szerint a munkabéke letéteményese volt. A több egyeztető fórum helyett létrehozandó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról úgy vélekedett, hogy létszáma eleve biztosítani fogja annak működésképtelenségét. "Valószínűleg az is volt a kormány szándéka, hogy működésképtelen szervezetet hozzanak létre" - jelentette ki. Az, hogy a tripartit egyeztetést semmibe veszi a kormány, példa nélküli Európában; ezzel kikerül az utcára az érdekegyeztetés, konfliktusok, sztrájkok következnek majd - figyelmeztetett Borsik János.

A Munkástanácsok is aggódik, de nem vesz részt a demonstráción

A Munkástanácsok Országos Szövetsége egyetért a munkavállalók sorsáért aggódó véleményekkel, ennek ellenére a június 16-ára meghirdetett országos szakszervezeti demonstrációban nem vesz részt. A tanács úgy látja, hogy "az előző, szocialista-liberális politika rossz kormányzásának következményei sújtják most a munkavállalókat; a súlyos hibákat az Orbán-kormánynak kell helyrehoznia". Álláspontjuk szerint az ország gazdasági helyzetének stabilizálása közepette a jelenlegi kormányt is megilleti az a mértékű tolerancia, amit az előző kormány "országrontó tevékenysége" alatt élvezett a most tiltakozó szakszervezetek részéről - áll a közleményben.

Épp emiatt azonban a leghatározottabban kiállnak amellett, hogy a társadalmi és munkabéke megőrzése érdekében elengedhetetlen a szociális párbeszéd, a munkavállalók, munkaadók és a kormány közti érdemi, makroszintű érdekegyeztetés fenntartása. Az Országos Érdekegyeztető Tanács helyett felálló Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) szerteágazó konzultációs tevékenysége azonban nem hatékony fóruma a munka világát érintő sajátos párbeszédnek, ezért támogatják a munkaadók felvetését egy háromoldalú tagozat létrehozására az NGTT keretei között.

A Munkástanácsok arra kéri a kormányt, hogy fordítson fokozott figyelmet az érdemi szociális párbeszéd elősegítésére. Az a tény, hogy a magyar kormány a 100. ILO konferencián, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Irányító Testületében mandátumot nyert, azt mutatja, hogy a kormány fontosnak tartja a háromoldalú, a megállapodásokra és szerződéskötésekre irányuló társadalmi párbeszédet, amely hazánkban is az ILO-modell alapján működött az elmúlt húsz év során - jegyzik meg.

A rendvédelmisek is csatlakoznak

A keddi tárgyaláson sem sikerült megegyezniük a rendészeti szakszervezeteknek a kormánnyal. A rendőrség, és a rendvédelmi szervek nem sztrájkolhatnak, de a "civil társadalom" szakszervezeteivel közösen gyakorolnak majd nyomást. Orbán bejelentette, elvárja a rendvédelmi dolgozóktól, hogy minden körülmények között a rend oldalán álljanak.
A rendvédelmi egyeztetésekről szóló legfrissebb cikkünket itt olvashatják.

  • 2020.05.22Asszertív online kommunikáció – Online tréning 100%-ban gyakorlati feladatokra épülő, tréning jellegű képzésünk 3 egységből áll, melyek egymáshoz közeli napokon kerülnek megtartásra és egymásra épülnek, így a tudás elmélyítése az intenzitás és ismétlési lehetőség által garantált, a beszéd gördülékenny, választékos és magabiztos lesz. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Válságkezelő alapjövedelmet vezet be az I. kerület

Százezer forintra egészíti ki a rászorulók jövedelmét a következő 3 hónapban a Budavári Önkormányzat. Segítséget kaphatnak többek között a... Teljes cikk

A bérköltségek részleges átvállalása is szerepel a gazdaságvédelmi akcióterv újabb etapjában

Rövidített munkaidő bevezetése esetén a kormány kész átvállalni a bérköltségek egy részét, emellett beruházás és hitelgarancia nyújtásával... Teljes cikk

Mától Magyarország teljes területén ingyenes a parkolás

Április 6-tól visszavonásig nem kell fizetni a parkolásért egyetlen településen sem. Teljes cikk