kapubanner for mobile
Megjelent: 11 éve

Egy tragikus eset tanulságai

Egy héttel ezelőtt londoni albérletében holtan találtak egy 21 éves német banki gyakornokot. Az eset bejárta a világsajtót, ugyanis az első – egyelőre még nem bizonyított – feltételezések szerint Moritz Erhardt "halálra dolgozta magát". Az utolsó két hétben nyolc alkalommal is 24 órázott, halála előtt pedig zsinórban három éjszakát az irodában töltött. A tragikus eset több kérdést is felvet. Hol van a határ a karrierépítésben? Mi a munkaadó felelőssége? A Job(B) Állás Blog bejegyzésében Karácsony Zoltán a pénzügyi világ tempójából ad ízelítőt.

images

Magas fizetés, presztízs, csillogás, az elithez tartozás érzése, tanulás a legjobbaktól. Ilyen gondolatok fogalmazódnak meg közgazdász szakon tanuló egyetemisták tíz-, talán százezreiben világszerte, amikor a londoni City-re gondolnak mint karrierlehetőségre. Európa pénzügyi központjába bejutni számukra egy álom beteljesedése. A legjobb pályázók komoly kiválasztási procedúra után kapnak lehetőséget, először csak szakmai gyakorlatra.

Sikerült a terve a német Moritz Erhardtnak is, aki júniusban tízhetes nyári gyakorlatát kezdte el a tekintélyes Bank of America Merryll Lynch befektetési banknál. Aztán a szakmai gyakorlat augusztus derekán tragédiával végződött. A fiatalember albérletében összeesett és meghalt.
Az eset ráirányította a figyelmet a londoni bankszektorban zajló konkurenciaharcra, a fiatalok (ön)kizsákmányolására.

Nonstop pörgés tíz héten át

A brit sajtó azonnal rárepült az esetre. Tudósításaikból kiderül, hogy a City gyakornokai között általános a 12-15 órás munkanap. Sőt, befektetési banki területen nem ritka a mágikus körhintaként (magic roundabout) leírt jelenség, amikor a munkatárs hajnalban taxival hazaérkezik az irodából, a taxis járó motorral vár rá, míg lezuhanyzik, átöltözik és már indul is vissza a munkahelyre. Azt mondják, 8-10 hétig ki lehet bírni az extrém munkatempót.

Hogy ez mennyire elvárás a munkaadó részéről, arról megoszlanak a vélemények. A legtöbben azt mondják, túlórázni kell, igaz, csak ésszerű keretek között.

Bent maradni minden áron?

A fiatalokban azonban bizonyítási vágy működik, a konkurenciaharc pedig óriási. Miután belekóstolnak ebbe a világba, minden eszközzel bent akarnak maradni. És ahogy ez Moritz Erhardt példáján látszik, e célért hajlandóak a végkimerülésig dolgozni. Csáberő a magas fizetés is. Barátai állítása szerint Moritz havi 2700 fontot (körülbelül 1 millió forint) keresett, ami első fizetésnek, ráadásul gyakornokként még Londonban is szép summa.

A munkaadónak kell közbelépnie

Hogy lehet az ilyen eseteket megelőzni? Érdemes lenne már a felsőoktatásban felkészíteni a fiatalokat az egészséges karrierépítésre akár életvezetési tanácsadó bevonásával. Ebbe beletartozik a jó időgazdálkodás, a stresszkezelés, a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése. A fizetés és a kihívásokkal teli munka mellett ugyanis legalább olyan fontos a kikapcsolódás, a munkán kívüli társas kapcsolatok, a testmozgás.

A munka világában a megoldás kulcsa a munkaadó kezében van. Bármennyire is vonzó olyan munkatársakat a csapatban tudni, akik a csillagot is lehozzák az égről, egy szint felett közbe kell lépni.

Néhány évvel ezelőtt beszéltem egy magyarországi banki felsővezetővel, aki elmondta, náluk hátrányos megítélés alá esik, aki 15-16 órát tölt az irodában. Ez ugyanis rossz időgazdálkodást jelent és egy idő után már úgysem hatékony a munka. Szerinte a legfontosabb reggel pihenten érkezni. Csak így előzhető meg a kiégés és tartható meg hosszú távon a munkavállaló.

Nem hiszem, hogy ez Magyarországon általános vélekedés lenne, ám a tehetséges dolgozók megtartása valahol itt kezdődik…

Karácsony Zoltán
Job(b) Állás HR Blog
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Agresszivitás kezelése a munkahelyen és azon kívül

Sok esetben a stressz, a kezeletlen problémák agresszív viselkedésben csúcsosodnak ki az emberek mindennapjai során. Sok félreértés melegágya, ha nem... Teljes cikk

Hogyan érvelj a felsővezetésnél a mentális jóllét mellett?

Sok HR-es és EHS munkatárs küzd azzal, hogy meggyőzzék a felsővezetést arról, hogy a vállalati pszichológus szolgáltatásokra szükség lenne a... Teljes cikk

Én is oké, te is oké, ők nem oké

Milyen helyzetekre lehet jó egy életbiztosítás a közép- és kisvállalati (SME) szektor cégvezetőinek, tulajdonosainak? Kurdi Ferenc posztja a HR Blogon. Teljes cikk