Egyetértés ekho-ügyben
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz ekhót közalkalmazottak, rendes munkaviszonyban foglalkoztatottak és vállalkozók is választhatják mondta a FigyelőNetnek Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. Az érintett tárcák és érdekképviseletek kedden egyetértettek az ekho alapelveiben, így abban is, hogy az új adót választókat védeni fogja a Munka Törvénykönyve.
Az ekhót közalkalmazottak, rendes munkaviszonyban foglalkoztatottak és vállalkozók is választhatják" mondta el a FigyelőNetnek Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.
A keddi tárgyláson egyetértés volt abban, hogy az ekho-t olyan magánszemélyek vehetik majd igénybe, akik legalább a minimálbér erejéig munkaviszonnyal rendelkeznek. Elfogadták azt is, hogy 10 millió forint bevételig lehet majd alkalmazni az ekho-t, vagyis a minimálbér éves összege és a 10 millió forintos küszöb különbsége adja majd a közteherviselési hozzájárulás kiszámításának alapját. A különbözeti összeg után az ekho alanya 15 százalék, munkáltató 20 százalékos átalányt fizet majd, ami szintén elfogadható a tárcáknak és az érdekképviseleteknek egyaránt. A munkaadó által fizetett adó a következőképpen áll össze: 11 százalék folyik be majd az egészségbiztosítási alapba, 1 százalékos lesz a tételes egészségügyi hozzájárulás és 8 százalék a nyugdíjbiztosítást fedezi majd. A 15 százalékos munkavállaló által fizetendő rész pedig 11 százalékos személyi jövedelemadóból és 4 százalékos nyugdíjjárulékból áll majd össze.
Az ekho 35 százalékos mértékét soknak találta viszont a Sajtószakszervezet képviselője, ezért kérte a mérték ügyének további napirenden tartását.
A Munka Törvénykönyvének védelme kiterjed az ekhót fizető munkavállalókra, hiszen rendes munkaviszonyban, alkalmazottként fognak dolgozni" mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a FigyelőNetnek.
Az ekhóba bevonható szakmák kérdésében még nem alakult ki teljes egyetértés. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter elmondása szerint nem a szakmai javaslatban is szereplő 21 szakterület számával van gondjuk, hanem arra törekednek, hogy azonos sajátosságok szerint rendszerezzék az ekhoba bevonható szakmákat. A szakminiszter arról tájékoztatta a FigyelőNetet, hogy a keddi tárgyalásokon nem került szóba a bevonható foglalkozások köre. Információink szerint az informatikusok és a szoftverfejlesztők ügyében nincs egyetértés az érintett felek között. E két foglalkozás képviselői szívesen ekhóznának. Csizmár Gábor elmondása szerint egyelőre az újságírók és a művészek esnek bele az ekhózók körébe.
Az érdekképviseletek ugyanakkor még a 21 szakterületen túl is szeretnének szakmákat bevonni a körbe, de az azonos sajátosságok szerinti rendszerezést sem vetik el. A témával a további tárgyalásokon még foglalkoznak.
Modellszámítások szerint a 15+20 százalékos átalányból származó bevétel nem lesz több, mint amennyi ezekről a szakterületektől jelenleg származik. A cél nem is ez volt, hanem a jogilag rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítása ezeken a területeken.
Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke a tárgyaláson azt javasolta, hogy a 20 százalékos munkaadói befizetésből kevesebb jusson az egészségbiztosítási pénztárnak, és több a nyugdíjbiztosításnak, növelve az utóbbi szolgáltatásait az ekho-ban résztvevők számára. Veres János pénzügyminiszter erre reagálva megnyugtatta a jelenlevőket, hogy a további tárgyalásokon még foglalkoznak ezzel a javaslattal. Az újabb tárgyalásra az augusztus 20-át követő héten kerül sor jelezte a pénzügyminiszter.
Acsay Judit, a MUOSZ Érdekvédelmi Bizottságának elnöke megjegyezte: a találkozón az érdekképviseletek szorgalmazták, hogy az ekho bevezetésével együtt pontosan tisztázzák az egyes munkavégzésre vonatkozó jogviszonyokat. Ez azok számára fontos, akik nem választják az ekho-t, hanem továbbra is munkaviszonyban vagy vállalkozásban végzik tevékenységüket.
Az érintett munkavállalókat foglalkoztató munkaadók fenntartásokkal fogadták a kormány terveit, hiszen korábban az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) vezették be a helyzet megoldására, amelynek feltételeit az utóbbi időben jelentősen módosította a kormányzat. A munkaadók szerint nem lehet tudni, hogy az ekho jelenlegi konstrukciója mennyire lesz tartós, és mit fognak később, a bevezetés után változtatni a rendszerben.Csizmár Gábor a rendszer bizonytalanságát vitató kérdésünkre azt válaszolta, hogy a munkaadók egyetértettek az ekho irányelveivel az egyeztető tárgyalásokon.
A keddi tárgyláson egyetértés volt abban, hogy az ekho-t olyan magánszemélyek vehetik majd igénybe, akik legalább a minimálbér erejéig munkaviszonnyal rendelkeznek. Elfogadták azt is, hogy 10 millió forint bevételig lehet majd alkalmazni az ekho-t, vagyis a minimálbér éves összege és a 10 millió forintos küszöb különbsége adja majd a közteherviselési hozzájárulás kiszámításának alapját. A különbözeti összeg után az ekho alanya 15 százalék, munkáltató 20 százalékos átalányt fizet majd, ami szintén elfogadható a tárcáknak és az érdekképviseleteknek egyaránt. A munkaadó által fizetett adó a következőképpen áll össze: 11 százalék folyik be majd az egészségbiztosítási alapba, 1 százalékos lesz a tételes egészségügyi hozzájárulás és 8 százalék a nyugdíjbiztosítást fedezi majd. A 15 százalékos munkavállaló által fizetendő rész pedig 11 százalékos személyi jövedelemadóból és 4 százalékos nyugdíjjárulékból áll majd össze.
Az ekho 35 százalékos mértékét soknak találta viszont a Sajtószakszervezet képviselője, ezért kérte a mérték ügyének további napirenden tartását.
A Munka Törvénykönyvének védelme kiterjed az ekhót fizető munkavállalókra, hiszen rendes munkaviszonyban, alkalmazottként fognak dolgozni" mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a FigyelőNetnek.
Az ekhóba bevonható szakmák kérdésében még nem alakult ki teljes egyetértés. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter elmondása szerint nem a szakmai javaslatban is szereplő 21 szakterület számával van gondjuk, hanem arra törekednek, hogy azonos sajátosságok szerint rendszerezzék az ekhoba bevonható szakmákat. A szakminiszter arról tájékoztatta a FigyelőNetet, hogy a keddi tárgyalásokon nem került szóba a bevonható foglalkozások köre. Információink szerint az informatikusok és a szoftverfejlesztők ügyében nincs egyetértés az érintett felek között. E két foglalkozás képviselői szívesen ekhóznának. Csizmár Gábor elmondása szerint egyelőre az újságírók és a művészek esnek bele az ekhózók körébe.
Az érdekképviseletek ugyanakkor még a 21 szakterületen túl is szeretnének szakmákat bevonni a körbe, de az azonos sajátosságok szerinti rendszerezést sem vetik el. A témával a további tárgyalásokon még foglalkoznak.
Modellszámítások szerint a 15+20 százalékos átalányból származó bevétel nem lesz több, mint amennyi ezekről a szakterületektől jelenleg származik. A cél nem is ez volt, hanem a jogilag rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítása ezeken a területeken.
Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke a tárgyaláson azt javasolta, hogy a 20 százalékos munkaadói befizetésből kevesebb jusson az egészségbiztosítási pénztárnak, és több a nyugdíjbiztosításnak, növelve az utóbbi szolgáltatásait az ekho-ban résztvevők számára. Veres János pénzügyminiszter erre reagálva megnyugtatta a jelenlevőket, hogy a további tárgyalásokon még foglalkoznak ezzel a javaslattal. Az újabb tárgyalásra az augusztus 20-át követő héten kerül sor jelezte a pénzügyminiszter.
Acsay Judit, a MUOSZ Érdekvédelmi Bizottságának elnöke megjegyezte: a találkozón az érdekképviseletek szorgalmazták, hogy az ekho bevezetésével együtt pontosan tisztázzák az egyes munkavégzésre vonatkozó jogviszonyokat. Ez azok számára fontos, akik nem választják az ekho-t, hanem továbbra is munkaviszonyban vagy vállalkozásban végzik tevékenységüket.
Az érintett munkavállalókat foglalkoztató munkaadók fenntartásokkal fogadták a kormány terveit, hiszen korábban az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) vezették be a helyzet megoldására, amelynek feltételeit az utóbbi időben jelentősen módosította a kormányzat. A munkaadók szerint nem lehet tudni, hogy az ekho jelenlegi konstrukciója mennyire lesz tartós, és mit fognak később, a bevezetés után változtatni a rendszerben.Csizmár Gábor a rendszer bizonytalanságát vitató kérdésünkre azt válaszolta, hogy a munkaadók egyetértettek az ekho irányelveivel az egyeztető tárgyalásokon.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?