Egymásnak estek a pártok a munkaerőpiaci nyitás miatt

Bernáth Ildikó, a bizottság fideszes alelnöke elmondta, korábban arról volt szó, hogy 130-140 szakmában nyitja meg piacát Magyarország január 1-je után, és ezt félévenként felülvizsgálják. Felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor pártelnök már feltette kérdéseit a munkaügyi miniszternek, de nem kapott rá választ. Kitért arra is, hogy ma Magyarországon 38 ezer a bejelentett álláshelyek száma, a munkanélkülieké pedig mintegy 390 ezer, vagyis minden meghirdetett álláshelyre tíz jelentkező is akadhat. A munkanélküliségi ráta 2003-tól 5,6%-ról 7,5%-ra nőtt - tette hozzá.

Az MSZP inkorrektnek tartja a Fidesz magatartását, mivel mint Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő, a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke rámutatott, a Fidesz november 30-án a foglalkoztatási bizottságban támogatta a kormány álláspontját elfogadó konszenzust, később azonban elutasította azt, miután nem vett részt a kormány által kezdeményezett egyeztetésen, illetve nem alakított ki hivatalos politikai álláspontot ebben a kérdésben.

Az SZDSZ ugyanakkor közleménye szerint megütközve tapasztalta, hogy miután a kormány a szabad demokraták által szorgalmazott, teljes munkaerőpiaci nyitás helyett csak 219 szakmában járult hozzá a román, illetve a bolgár állampolgárok magyarországi munkavállalásához, a Fidesz még ezt a kört is tovább szűkítené. Az SZDSZ szerint Magyarországnak szüksége van az új munkavállalókra, mivel az elöregedő magyar társadalom igényli az új, aktív tagok bekapcsolódását. Azt is megjegyezték, hogy a Fidesz cinikusan a szigorítás mellett száll síkra, amikor tenni kell a határon túli magyarokért.