Egyre többeket kínoz munkahelyi stressz

A Hungarostudy elnevezésű vizsgálatok 1988 óta adnak számot a magyar népesség egészségi állapotáról. A kétezer fő megkérdezésével 2013 tavaszán készült kutatást bemutató tanulmányok egy része a teljes felnőtt lakosság jellemzőit vizsgálja, másik része a fiatal felnőttek helyzetét és a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos véleményét tükrözi.

Susánszky Éva, a kötet egyik szerkesztője a csütörtöki könyvbemutatón elmondta: a kutatás többek között arra kereste a választ, hogy milyen a magyar generációk közérzete, milyen tényezők segítik, illetve gátolják a lakosság civil szervezetekben való részvételét, a személyiség tanult vagy inkább örökletes jellemzői játszanak-e szerepet a stressz észlelésében és leküzdésében.

Nem lett több depressziós, de a munkahelyek nyomasztóbbak

Az adatokból kiderül egyebek mellett, hogy az életcélok és értékbeállítottságok skáláján a jó megjelenés és a sikeres pénzügyek előbbre kerültek, a vallásosság visszaszorult, a depressziós tünetek gyakorisága nem változott, a munkahelyi stressz pedig a társadalom szélesebb rétegeit érinti a 2006-os adatokhoz viszonyítva. A vizsgálat kitért a partner általi bántalmazásokra is: a megkérdezettek 30 százaléka számolt be lelki erőszakról, 10 százalék fizikai, 3 százalék pedig szexuális erőszakról.

A sok gyerekhez nem házasság, hanem pénz kell

A párválasztási szokásokról több mint hatszáz 18-35 év közötti fiatalt kérdeztek meg, a válaszadók egyharmada házas és 30 százalékuknak van gyereke - ismertette a részleteket Győrffy Zsuzsa egyetemi adjunktus. Mint mondta, a megkérdezettek mintegy 90 százaléka házasság- és gyermekpárti, bár 68 százalék szerint nem fontos a gyermekvállalás előtt megházasodni és a megromlott kapcsolat esetén inkább el kell válni. A gyermekvállalás tényét nem, de a megszületendő gyerekek számát nagyban befolyásolja az anyagi biztonság és stabil munkahely - derült ki a felmérésben résztvevők válaszaiból.

A magyarság egészségi állapotát Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapítója és Skrabski Árpád szociológus kezdte el feltérképezni mintegy két évtizede: először 1988-ban, aztán 1995-ben, 2002-ben, 2006-ban és idén készült ilyen jellegű felmérés.

A kötet első fejezete a kutatás részletes módszertani leírásával foglalkozik, míg a Társadalmi nézőpontok című fejezetben a lakosság életminőségét vizsgálják a szakemberek, elemezve többek között az egyes generációk érték-, attitűd-, viselkedés- és közérzetjellemzőit. Külön fejezet számol be a magatartászavarokról, valamint a párkapcsolatokról, családról és gyermekvállalásról. A Változások című fejezetben azokat a tanulmányokat olvashatják el az érdeklődők, amelyek a korábbi felmérések lakossági jellemzőit vetették össze a jelen állapottal.