Elutasították a kérelmet, melyet állapotrosszabbodás miatt adtam be

Az, hogy Ön egy állapotrosszabbodás jogcímén beadott komplex minősítési kérelem esetén újra jogosulttá válik-e megváltozott munkaképességűek ellátására, sajnos ilyen könnyen nem állapítható meg. Ennek az az oka, hogy a komplex felülvizsgálat során az egyén megmaradt egészségi állapotát több szemszögből megvizsgálják, majd mindezek függvényében döntenek a rehabilitálhatóság tényéről, az egészségi állapot százalékos mértékéről, és az ezzel járó ellátás összegéről.

A minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos-szakértőből, 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll. A feladatuk az egészségi állapot, a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára, amely lehet rokkantsági, illetve rehabilitációs. A véleményezés tehát nem csak orvosi alapon történik, így még a pontos BNO kódok ismeretében sem jelenthető ki egyértelműen a vizsgálatokat megelőzően, hogy Önt milyen kategóriába fogják sorolni, amennyiben a folyamaton átesik.
A szociális szakértő azt vizsgálja meg, hogy akadályozza-e kielégítetlen szociális szükséglet, illetve nem megfelelő életkörülmény a foglalkozási rehabilitációt, és ha igen, szociális rehabilitációval felszámolhatók-e ezek az akadályok. Ez kiterjed a kérelmező családjára és közvetlen környezetére is. A szakértő segít a feltárt problémák megoldásához szükséges szolgáltatások és ellátások elérésében, felvilágosítja az igénylőt az ellátórendszerben található támogatásokról, és információt nyújt a szolgáltatók, szociális intézmények elérhetőségeiről.

A foglalkozási rehabilitációs szakértő a vizsgálat keretében felméri a foglalkoztatási előzményeket, a képzettségi, tanulmányi előzményeket, a személyes érdeklődés összhangját a foglalkoztatási lehetőségekkel, az életpálya-karaktert, a szocializáltságot a munkára, az életutat, életkort, mobilitási képességet, a speciális foglalkoztatási feltételek szükségességét, az egyéb hátrányos helyzetű csoporthoz tartozást, a munkahelyi terhelhetőséget, az életmódot, a meglévő, felajánlható foglalkozás munka-erőpiaci pozíciót, a foglalkoztatási lehetőségeket, a térség foglalkoztatási helyzetét, foglalkoztatás esetén igénybe vehető kedvezményeket, támogatásokat.

Ön felvetette a közgyógyellátásra való jogosultságot is, mint kérdést.
2015. március 1-jét követően közgyógyellátásra jogosultság alanyi jogon, valamint normatív jogcímen állapítható meg, sajnos megszűnt viszont a méltányossági alapon adott közgyógyellátás.

Alanyi jogon jogosult közgyógyellátásra:

az átmeneti gondozott, a nevelésbe vett kiskorú;

az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;

a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;

a központi szociális segélyben részesülő;

a rokkantsági járadékos;

az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül;

az, aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30 százalékos mértéket;

az, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 30. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjának vagy 32. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult;

az, aki rokkantsági ellátásban részesül, de nem tartozik az előző két pont hatálya alá és a közgyógyellátásra való jogosultságát 2012. április 15-éig megállapították;

az, aki az Mmtv. 31. §-ának alkalmazásával öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult;

az, aki öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon a 7. vagy 8. pont hatálya alá tartozott.

Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra:

Akinek havi rendszeres gyógyító ellátásának – az egészségbiztosító által szakhatósági állásfoglalásban elismert – költsége meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének 10%-át, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százalékát.

A komplex minősítés eredménye - ahogy Ön is említi - erőteljesen befolyásolja jogosultságát a közgyógyellátásra. Ugyanakkor normatív alapon is megigényelheti, amennyiben a fenti feltételeket igazolni tudja.