Elveszhet a nyugdíj egy része

Április 1-je nemcsak az egészségügyben hozott nagy horderejű változásokat, hanem a nyugdíjrendszerben is. Ettől a naptól kezdve ugyanis már 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni mindenki, aki nyugdíja mellett dolgozik. Sokaknak – akiknek a bére túllépi a minimálbért – 2008-tól le kell mondaniuk járandóságuk egy részéről. Egy új számítási módszernek köszönhetően pedig a jövő év elejétől jelentősen csökken az újonnan megállapított nyugdíjak összege is. Ez – ellentétben az év eleji nyugdíjemelésekkel – igencsak kellemetlenül érintheti a nyugdíjasokat.

Munka nyugdíj mellett: áldás vagy átok?

A bérükből levont 8,5 százalékos nyugdíjjáruléknál is nagyobb elvonást jelent a nyugdíj mellett munkát vállalók számára a bérükből levont személyi jövedelemadó (szja) számításának új módszere. Április 1. után a dolgozó nyugdíjasnak ugyanis már nemcsak a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie a bére után, hanem a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot is. Ezen felül jelentkezik az szja, ami ez esetben a legnagyobb terhet jelenti: az éves személyi jövedelemalapba ugyanis már nemcsak a havi fizetés, hanem a nyugdíj összege is beleszámít. Így mostantól a nyugdíj mellett megkeresett havi bér, plusz a havi nyugdíj, megszorozva az év 12 hónapjával adja azt az alapot, amelyből az szja-t levonják. Alapesetben – azaz a nem munkavállaló nyugdíjasoknál - a nyugdíj marad 0 kulcsos, vagyis mentesül személyi jövedelemadótól.

Némi ellentételezésként fogható fel, hogy a járulékfizetéssel további „nyugdíjjogokat” lehet szerezni. Minden munkában eltöltött nyugdíjas év – az éves rendszeres emelésen felül – a járulékalapot képező kereset 0,4 százalékával növeli a nyugdíj összegét.

Minimálbér-korlát

2008 elejétől lép életbe az a szabály, hogy – a 62 évesnél fiatalabb, munkát vállaló nyugdíjasok esetében – bizonyos jövedelemszint után a nyugdíjasnak le kell mondania a járandóságáról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíj mellett dolgozó személy minden évben rendelkezik egy éves „keretösszeggel”, amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese. Mindaddig, amíg az adott évi keresete ezen belül marad, korlátozás nélkül felveheti a nyugdíját is.

Ahogy azonban túllépi a „keretet”, a következő hónaptól az év végéig „szüneteltetnie” kell a nyugdíját. Ha a keretösszeget éppen decemberben lépi túl, akkor a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetnie. E korlátozás azonban megszűnik a 62. életév betöltésekor. Mindez azokra vonatkozik, akik 2007. december 31. után mennek nyugdíjba. Az ekkor már saját jogú nyugdíjasok „türelmi időt” kapnak, esetükben ez a szabály 2010. január 1-jétől lép életbe. Természetesen csak úgy, ha akkor még nem múltak el 62 évesek.

Csökkentett járandóság

Jövőre lépnek életbe azok az új szabályok is, amelyek jelentősen csökkentik a 2008-ban induló nyugdíj összegét függetlenül attól, hogy valaki nyugdíj mellett még dolgozik-e vagy sem. Az induló nyugdíj kiszámításához figyelembe vett béreket ugyanis eddig csak azok személyi jövedelemadó-tartalmával kellett csökkenteni. 2008 elejétől azonban a járandóság alapjául szolgáló jövedelmeket először a keresetekből levont járulékok összegével mérséklik: ilyen „csökkentő tényező” az egyéni nyugdíjjárulék (jelenleg 8,5 százalék, illetve magánpénztári tagság esetén 0,5 százalék), a magánnyugdíjpénztári tagdíj (8 százalék), az egyéni egészségbiztosítási járulék (7 százalék) és a munkavállalói járulék (1,5 százalék). Ezeket a levonásokat a kereset megszerzésekor érvényes mindenkori szabályok szerint kell érvényesíteni.

Az így megfogyatkozott, járulékokkal csökkentett összegből második lépésben levonják még a személyi jövedelemadót is. Azaz a gyakorlatban 2008-ig a nyugdíjalapot úgy állapítják meg, hogy a mindenkori havi bruttó bérből levonják az szja-t, jövőre viszont már a következő képlet él: havi bruttó bér, mínusz járulékok, mínusz szja, azaz a mindenkori havi nettó bér képezi majd a nyugdíj alapját.

Jövőre valorizálunk

Némi ellentételezésként fogható fel a teljes valorizálás bevezetése. Ma a nyugdíj összegét – egy bonyolult módszerrel - az 1988. január 1-től a nyugdíjazásig elért keresetek átlagából számítják ki. Ennek során a régebbi, a maihoz képest alacsonyabb színvonalú kereseteket aktuális nominális szinten veszik számításba (kiszámítják az akkori nyugdíj jelenértékét, vagyis például növelik az infláció mértékével). Ez a valorizálás.

A ma alkalmazott módszer a részleges valorizálás – az újítás tükrében itt a részlegesen van a hangsúly: ha valaki 2008. január 1-jén megy nyugdíjba, 1988. és 2007. közötti kereseteit e szerint úgy kellene valorizálni, hogy az 1988-2004-es időszakban elért keresete 2006-os szintűre emelkedne, a 2005-ös, a 2006-os és a 2007-es pedig maradna eredeti nagyságában. A 2008-as új, teljes valorizációs szabály szerint viszont az 1988. és 2006. közötti keresetek mindegyike 2007-es szintűre emelkedik. Ez az intézkedés egy leheletnyit növeli a jövőre induló nyugdíjak színvonalát.

Ugyancsak 2008 elején lép életbe az a szabály, amelyet a kormányzati kommunikáció a hosszabb szolgálati idő pozitív elismeréseként definiál. Az intézkedés 40 év szolgálati időn túl minden további szolgálati évre a jelenlegi 1,5 százalék helyett 2 százalékos többletet biztosít az úgynevezett nyugdíjskálán. Vagyis: például 42 munkával eltöltött év után jelenleg a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset 80, plusz kétszer 1,5, azaz 83 százaléka a nyugdíj. 2008-tól ez a mérték 80, plusz kétszer 2, azaz 84 százalék lesz.