EP: vállalati szerkezetváltás csak a versenyképesség javítására
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA szerkezetátalakításokról és a foglalkoztatásról címmel írt saját kezdeményezésű parlamenti jelentést a francia szocialista Jean Louis Cottigny. Ebben a képviselők elítélik az előnyugdíjazást, és „erkölcstelen és rabló eljárásnak” tartják, ha a vállalatok tisztán spekulációs, profitmaximalizációs célból bocsátják el munkavállalóikat és szervezik át tevékenységüket.
EP: vállalati szerkezetváltás csak a versenyképesség javítására2006. március 13.
A szerkezetátalakításokról és a foglalkoztatásról címmel írt saját kezdeményezésű parlamenti jelentést a francia szocialista Jean Louis Cottigny. Ebben a képviselők elítélik az előnyugdíjazást, és erkölcstelen és rabló eljárásnak tartják, ha a vállalatok tisztán spekulációs, profitmaximalizációs célból bocsátják el munkavállalóikat és szervezik át tevékenységüket.
A jelentés szerint a szerkezetváltások az ipari változások sajátos formáját és általában a vállalatok hirtelen történő és gyakorta kényszerű alkalmazkodási folyamatát jelentik a gazdasági környezet diktálta követelményekhez.
A globalizáció szükségszerűvé teszi a változtatásokat, a vállalati szerkezetváltásokat kikényszerítő nehézségeket ugyanakkor nemcsak a belső piac elmélyítése és a nemzetközi kereskedelem felé történő nyitás okozza, hanem az is, hogy a vállalatok nem képesek kellő mértékben felkészülni és alkalmazottaikat felkészíteni a modernizációs és szerkezetátalakítási folyamatokra - áll a szövegben.
A jelentés szerint a szerkezetváltásoknak nem kell feltétlenül egyet jelenteniük a társadalmi visszalépéssel és a gazdasági veszteséggel, feltéve, ha azokat megfelelően előkészítik, ha a vállalkozások a szakszervezetekkel folytatott párbeszéd útján azokat hatékonyan és gyorsan tudják kezelni, ha a vállalkozások megelőző intézkedései és az állami fellépés hozzájárulnak ahhoz, hogy azokat jó feltételek között hajtsák végre, és ha a vállalkozások alkalmazottaik folyamatos továbbképzése révén azokra felkészülnek.
A parlamenti szakbizottság úgy vélte, a vállalati szerkezetváltásokra csak akkor kerülhet sor, ha azok indokoltak, vagyis a munkahelyek megmentése vagy vállalatok termelékenységének és versenyképességének fokozása céljából, és hogy azok nem alkalmazhatók a jövedelmezőség elbocsátások árán való növelésére vagy olyan tisztán pénzügyi, illetve spekulatív célból, mint a nyugdíjalapokból vagy részvényalapokból származó többletbevétel megszerzése. Ezeket a jelentés erkölcstelen és rabló eljárásoknak nevezi.
A szerkezetátalakítások első áldozatai az elbocsátott alkalmazottak, minden esetben elsődlegesen őket kell támogatásban részesíteni, valamint az átalakított vállalkozás kapcsolódó gazdasági tevékenységeit, különösen az alvállalkozóként működő kis- és középvállalkozásokat - áll a szövegben. A képviselők a szerkezetváltások rejtett hatásai között elítélik a foglalkoztatott munkavállalók előnyugdíjazását, mivel ezek a munkavállalók az életkorukból adódóan a legkevésbé foglalkoztathatók, ami magas pénzügyi terheket ró a társadalomra, valamint szakmai kompetenciájuk elvesztésével és a munkaerő-hiány abszurd kockázatával jár.
A képviselők szerint az európai vállalkozások többek között azért vannak nehéz helyzetben, mert nemzetközi szinten nincs elegendő mértékű szabályozás a szellemi tulajdon védelme és a hamisítás elleni harc területén. Ezért az EP arra kéri az Európai Unió kereskedelmi partnereit, hogy vezessenek be törvényeket a szellemi tulajdon védelméről, és kéri a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg a hamisítás elleni eredményes harc érdekében.
forrás: Jogi Fórum/ Európai Parlament sajtószolgálat
A szerkezetátalakításokról és a foglalkoztatásról címmel írt saját kezdeményezésű parlamenti jelentést a francia szocialista Jean Louis Cottigny. Ebben a képviselők elítélik az előnyugdíjazást, és erkölcstelen és rabló eljárásnak tartják, ha a vállalatok tisztán spekulációs, profitmaximalizációs célból bocsátják el munkavállalóikat és szervezik át tevékenységüket.
A jelentés szerint a szerkezetváltások az ipari változások sajátos formáját és általában a vállalatok hirtelen történő és gyakorta kényszerű alkalmazkodási folyamatát jelentik a gazdasági környezet diktálta követelményekhez.
A globalizáció szükségszerűvé teszi a változtatásokat, a vállalati szerkezetváltásokat kikényszerítő nehézségeket ugyanakkor nemcsak a belső piac elmélyítése és a nemzetközi kereskedelem felé történő nyitás okozza, hanem az is, hogy a vállalatok nem képesek kellő mértékben felkészülni és alkalmazottaikat felkészíteni a modernizációs és szerkezetátalakítási folyamatokra - áll a szövegben.
A jelentés szerint a szerkezetváltásoknak nem kell feltétlenül egyet jelenteniük a társadalmi visszalépéssel és a gazdasági veszteséggel, feltéve, ha azokat megfelelően előkészítik, ha a vállalkozások a szakszervezetekkel folytatott párbeszéd útján azokat hatékonyan és gyorsan tudják kezelni, ha a vállalkozások megelőző intézkedései és az állami fellépés hozzájárulnak ahhoz, hogy azokat jó feltételek között hajtsák végre, és ha a vállalkozások alkalmazottaik folyamatos továbbképzése révén azokra felkészülnek.
A parlamenti szakbizottság úgy vélte, a vállalati szerkezetváltásokra csak akkor kerülhet sor, ha azok indokoltak, vagyis a munkahelyek megmentése vagy vállalatok termelékenységének és versenyképességének fokozása céljából, és hogy azok nem alkalmazhatók a jövedelmezőség elbocsátások árán való növelésére vagy olyan tisztán pénzügyi, illetve spekulatív célból, mint a nyugdíjalapokból vagy részvényalapokból származó többletbevétel megszerzése. Ezeket a jelentés erkölcstelen és rabló eljárásoknak nevezi.
A szerkezetátalakítások első áldozatai az elbocsátott alkalmazottak, minden esetben elsődlegesen őket kell támogatásban részesíteni, valamint az átalakított vállalkozás kapcsolódó gazdasági tevékenységeit, különösen az alvállalkozóként működő kis- és középvállalkozásokat - áll a szövegben. A képviselők a szerkezetváltások rejtett hatásai között elítélik a foglalkoztatott munkavállalók előnyugdíjazását, mivel ezek a munkavállalók az életkorukból adódóan a legkevésbé foglalkoztathatók, ami magas pénzügyi terheket ró a társadalomra, valamint szakmai kompetenciájuk elvesztésével és a munkaerő-hiány abszurd kockázatával jár.
A képviselők szerint az európai vállalkozások többek között azért vannak nehéz helyzetben, mert nemzetközi szinten nincs elegendő mértékű szabályozás a szellemi tulajdon védelme és a hamisítás elleni harc területén. Ezért az EP arra kéri az Európai Unió kereskedelmi partnereit, hogy vezessenek be törvényeket a szellemi tulajdon védelméről, és kéri a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg a hamisítás elleni eredményes harc érdekében.
forrás: Jogi Fórum/ Európai Parlament sajtószolgálat
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?