EP: vállalati szerkezetváltás csak a versenyképesség javítására
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA szerkezetátalakításokról és a foglalkoztatásról címmel írt saját kezdeményezésű parlamenti jelentést a francia szocialista Jean Louis Cottigny. Ebben a képviselők elítélik az előnyugdíjazást, és „erkölcstelen és rabló eljárásnak” tartják, ha a vállalatok tisztán spekulációs, profitmaximalizációs célból bocsátják el munkavállalóikat és szervezik át tevékenységüket.
EP: vállalati szerkezetváltás csak a versenyképesség javítására2006. március 13.
A szerkezetátalakításokról és a foglalkoztatásról címmel írt saját kezdeményezésű parlamenti jelentést a francia szocialista Jean Louis Cottigny. Ebben a képviselők elítélik az előnyugdíjazást, és erkölcstelen és rabló eljárásnak tartják, ha a vállalatok tisztán spekulációs, profitmaximalizációs célból bocsátják el munkavállalóikat és szervezik át tevékenységüket.
A jelentés szerint a szerkezetváltások az ipari változások sajátos formáját és általában a vállalatok hirtelen történő és gyakorta kényszerű alkalmazkodási folyamatát jelentik a gazdasági környezet diktálta követelményekhez.
A globalizáció szükségszerűvé teszi a változtatásokat, a vállalati szerkezetváltásokat kikényszerítő nehézségeket ugyanakkor nemcsak a belső piac elmélyítése és a nemzetközi kereskedelem felé történő nyitás okozza, hanem az is, hogy a vállalatok nem képesek kellő mértékben felkészülni és alkalmazottaikat felkészíteni a modernizációs és szerkezetátalakítási folyamatokra - áll a szövegben.
A jelentés szerint a szerkezetváltásoknak nem kell feltétlenül egyet jelenteniük a társadalmi visszalépéssel és a gazdasági veszteséggel, feltéve, ha azokat megfelelően előkészítik, ha a vállalkozások a szakszervezetekkel folytatott párbeszéd útján azokat hatékonyan és gyorsan tudják kezelni, ha a vállalkozások megelőző intézkedései és az állami fellépés hozzájárulnak ahhoz, hogy azokat jó feltételek között hajtsák végre, és ha a vállalkozások alkalmazottaik folyamatos továbbképzése révén azokra felkészülnek.
A parlamenti szakbizottság úgy vélte, a vállalati szerkezetváltásokra csak akkor kerülhet sor, ha azok indokoltak, vagyis a munkahelyek megmentése vagy vállalatok termelékenységének és versenyképességének fokozása céljából, és hogy azok nem alkalmazhatók a jövedelmezőség elbocsátások árán való növelésére vagy olyan tisztán pénzügyi, illetve spekulatív célból, mint a nyugdíjalapokból vagy részvényalapokból származó többletbevétel megszerzése. Ezeket a jelentés erkölcstelen és rabló eljárásoknak nevezi.
A szerkezetátalakítások első áldozatai az elbocsátott alkalmazottak, minden esetben elsődlegesen őket kell támogatásban részesíteni, valamint az átalakított vállalkozás kapcsolódó gazdasági tevékenységeit, különösen az alvállalkozóként működő kis- és középvállalkozásokat - áll a szövegben. A képviselők a szerkezetváltások rejtett hatásai között elítélik a foglalkoztatott munkavállalók előnyugdíjazását, mivel ezek a munkavállalók az életkorukból adódóan a legkevésbé foglalkoztathatók, ami magas pénzügyi terheket ró a társadalomra, valamint szakmai kompetenciájuk elvesztésével és a munkaerő-hiány abszurd kockázatával jár.
A képviselők szerint az európai vállalkozások többek között azért vannak nehéz helyzetben, mert nemzetközi szinten nincs elegendő mértékű szabályozás a szellemi tulajdon védelme és a hamisítás elleni harc területén. Ezért az EP arra kéri az Európai Unió kereskedelmi partnereit, hogy vezessenek be törvényeket a szellemi tulajdon védelméről, és kéri a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg a hamisítás elleni eredményes harc érdekében.
forrás: Jogi Fórum/ Európai Parlament sajtószolgálat
A szerkezetátalakításokról és a foglalkoztatásról címmel írt saját kezdeményezésű parlamenti jelentést a francia szocialista Jean Louis Cottigny. Ebben a képviselők elítélik az előnyugdíjazást, és erkölcstelen és rabló eljárásnak tartják, ha a vállalatok tisztán spekulációs, profitmaximalizációs célból bocsátják el munkavállalóikat és szervezik át tevékenységüket.
A jelentés szerint a szerkezetváltások az ipari változások sajátos formáját és általában a vállalatok hirtelen történő és gyakorta kényszerű alkalmazkodási folyamatát jelentik a gazdasági környezet diktálta követelményekhez.
A globalizáció szükségszerűvé teszi a változtatásokat, a vállalati szerkezetváltásokat kikényszerítő nehézségeket ugyanakkor nemcsak a belső piac elmélyítése és a nemzetközi kereskedelem felé történő nyitás okozza, hanem az is, hogy a vállalatok nem képesek kellő mértékben felkészülni és alkalmazottaikat felkészíteni a modernizációs és szerkezetátalakítási folyamatokra - áll a szövegben.
A jelentés szerint a szerkezetváltásoknak nem kell feltétlenül egyet jelenteniük a társadalmi visszalépéssel és a gazdasági veszteséggel, feltéve, ha azokat megfelelően előkészítik, ha a vállalkozások a szakszervezetekkel folytatott párbeszéd útján azokat hatékonyan és gyorsan tudják kezelni, ha a vállalkozások megelőző intézkedései és az állami fellépés hozzájárulnak ahhoz, hogy azokat jó feltételek között hajtsák végre, és ha a vállalkozások alkalmazottaik folyamatos továbbképzése révén azokra felkészülnek.
A parlamenti szakbizottság úgy vélte, a vállalati szerkezetváltásokra csak akkor kerülhet sor, ha azok indokoltak, vagyis a munkahelyek megmentése vagy vállalatok termelékenységének és versenyképességének fokozása céljából, és hogy azok nem alkalmazhatók a jövedelmezőség elbocsátások árán való növelésére vagy olyan tisztán pénzügyi, illetve spekulatív célból, mint a nyugdíjalapokból vagy részvényalapokból származó többletbevétel megszerzése. Ezeket a jelentés erkölcstelen és rabló eljárásoknak nevezi.
A szerkezetátalakítások első áldozatai az elbocsátott alkalmazottak, minden esetben elsődlegesen őket kell támogatásban részesíteni, valamint az átalakított vállalkozás kapcsolódó gazdasági tevékenységeit, különösen az alvállalkozóként működő kis- és középvállalkozásokat - áll a szövegben. A képviselők a szerkezetváltások rejtett hatásai között elítélik a foglalkoztatott munkavállalók előnyugdíjazását, mivel ezek a munkavállalók az életkorukból adódóan a legkevésbé foglalkoztathatók, ami magas pénzügyi terheket ró a társadalomra, valamint szakmai kompetenciájuk elvesztésével és a munkaerő-hiány abszurd kockázatával jár.
A képviselők szerint az európai vállalkozások többek között azért vannak nehéz helyzetben, mert nemzetközi szinten nincs elegendő mértékű szabályozás a szellemi tulajdon védelme és a hamisítás elleni harc területén. Ezért az EP arra kéri az Európai Unió kereskedelmi partnereit, hogy vezessenek be törvényeket a szellemi tulajdon védelméről, és kéri a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg a hamisítás elleni eredményes harc érdekében.
forrás: Jogi Fórum/ Európai Parlament sajtószolgálat
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?