Európai Unió - tarts keletre!

Európai Unió – tarts keletre! 2004. június 24. Az EU régi tagországainak vállalatai áttelepülésre készülnek, például Németországból, különösen az IT-szektorban, s ez meglehetősen nagy vitákat kelt. Kik lesznek az igazi nyertesek és a vesztesek? hirdetés A munkahely-áttelepítések azóta kerültek a világ figyelmének kereszttüzébe, amióta az Amerikai Egyesült Államok felfedezte az olcsó munkaerőt és a kiváló szoftverfejlesztőket nevelő Indiát. Március közepe óta a téma Németországban is fontossá vált: kiderült ugyanis, hogy a nemzeti ipar egyik régi fellegvára, a Siemens is Magyarországra készül.A Németországi Kereskedelmi és Ipari Kamara már régóta szorgalmazza, hogy a német vállalkozások használják ki az EU keleti bővítését. Ám mihelyt kiderült, hogy a Siemens körülbelül tízezer munkahelyet akar kitelepíteni Magyarországra és a többi kelet-európai országba, még a legfelső politikai körökben is akadtak tiltakozók. Sőt Heinrich von Pierer, a Siemens főnöke azt kérte, hogy Németországban 35 órásról 40 órásra nyújtsák a munkahetet – fizetésemelés nélkül! –, mert csak így lehetne felvenni a versenyt a kelet-európai országok által diktált alacsony árakkal és fizetésekkel. Ezt néhányan még azzal tetézték meg, hogy törölni kellene a karácsonyi juttatásokat és a szabadságpénzt, ezenkívül újból be kellene vezetni (s megint csak többletjuttatás nélkül) a szombati munkanapot. A Siemenset más oldalról is éri kritika: az észak-rajnai tartomány ugyanis 1991-től 2006-ig támogatja azokat a munkahelyeket, amelyek most Magyarországra kerülnének át. A magyarországi munkahelyek létesítésére újabb támogatások folynának be, ezúttal az EU-tól, s ezek a pénzösszegek tennék ki a befektetések költségeinek 25-37 százalékát. Kinek mennyi jut?Az EU 15 edddigi tagországának egy főre jutó GDP-je: 24 000 euró Magyarország: 13 600 euró Szlovénia: 17 700 euró Ciprus: 17 400 euró Csehország: 14 400 euró Málta: 11 700 euró Szlovákia: 11 400 euró Észtország: 10 000 euró Lengyelország: 9500 euró Litvánia: 9400 euró Lettország: 8500 euró Csak még jobban feldühítette a németeket az a vélemény, hogy a konszern az áttelepítés költségeit vállalati tevékenységként írhatná le az adójából. Ez azt jelentené, hogy az adófizetők az adójukból fedeznék tulajdon munkahelyük áttelepítését – miközben Németországban két éve az összes iparágban havonta kereken 40 ezer munkahely vész el valamelyik keleti országba való áttelepítéssel. Egy nemrég közzétett kutatás német szemmel nézve még borúsabb képest fest: a következő években Németországban csak magában a szoftveriparban és az IT-szolgáltatások területén 130 ezerrel kevesebb munkahely lesz. Nemzetközi offshore cégek – például az indiai TCS, Wipro és Infosis – azt állítják, hogy német cégek a munkahelyek áttelepítésével évente több mint 2 milliárd eurót takaríthatnának meg. Az EDS leányvállalata kiszámította, hogy az IT-tevékenységek áttelepítésével a német vállalkozások 30-50 százalékkal csökkenthetnék kiadásaikat. Mérsékeltebb számítások szerint a várható áttelepítésekkel a német munkavállalók kereken 35 ezer munkahelyet fognak veszíteni. Egy német úttörőAz 1997 végén alapított Equest GmbH & Company frankfurti központjában csak öt embert foglalkoztat – a főnökséggel együtt. A Kolozsváron (1997-ben nyílt) és Brassóban (2000 végén) levő szoftverfejlesztő központban viszont összesen 100 szakember dolgozik. Az Equest IT ezenfelül tanácsadó központokat tart fenn Budapesten és Bukarestben. Fő profilja az alkalmazásfejlesztés és -integráció, a tesztelés és a termékek karbantartása. A vállalkozás a saját adatai szerint évente 30 százaléknyit bővül, s ez a kelet-európai alacsony béreknek köszönhető.A közepes cégek kivándorlása A Centre for Economic Policy Reseach (CPER) tanulmánya kimutatta, hogy 1990 és 2001 között a német cégek a termelőegységek telephelyének áttelepítésével már 460 ezer munkahelyet létesítettek Kelet-Európában. Ezzel Németország 90 ezer munkahelyet vesztett, és a csatlakozás felbátorítja majd a kis- és középvállalkozásokat is. A német Droege&Comp vállalkozási tanácsadó kutatást is végzett ezzel kapcsolatban 980 német munkahelyi irányító körében: a vállalkozások 46 százaléka telepítené át a termelését Kelet-Európába vagy Ázsiába. S nagyon kézenfekvő, hogy miért: a személyi jellegű kiadások csökkentése végett. A Siemens is azzal indokolta a munkahelyek Magyarországra való áttelepítését, hogy 30 százalékkal csökkennek majd a kiadásai. A Fraunhofer Intézet egy tanulmányában azt vizsgálta, miért telepítik át a cégek a munkahelyeket. Az első helyen (65 százalékos arányban) a termelési költség volt az indok, 60 százalékban a piaci bővítés, 34 százalékban az, hogy a cég egy fontos partnerének közvetlen közelébe juthat és 21 százalékban az adó és a szubvenció kínálta előnyök.Kelet-európai ICT-trendekNyugat-Európa lassan kilábal a hanyatlásból és valamelyes gazdasági növekedésnek indul, ezzel párhuzamosan a közép- és kelet-európai országok továbbra is erősen növekednek. Ezekben az országokban a bruttó hazai termék ebben az évben előreláthatóan átlagosan négy százalékkal fog növekedni, a 15-ök országában csak egy százalékkal. Német elemzések szerint a pénzügyi reformok, a privatizácó és a gazdasági újrastrukturálások erősen hozzájárultak az infokommunkikációs technológia (ICT) közép- és kelet-európai terjeszkedéséhez. Sok csatlakozó ország a hatályos uniós normákhoz és irányelvekhez igazította a nyilvános szektor kiegyenlítődésére indított nagy informatikai projektjeit. A liberalizáció és a gazdasági szektorok privatizálása erősen megnöveli a befektetéseket ezeken a területeken. 2003-ban kereken 5 milliárd eurót adtak ki hardverre, s ez az IT-kiadások 43 százalékát teszi ki (a távközlést kivéve), de már a világnak ezen a részén is kezd átkerülni a súly a szoftverre és a szolgáltatásokra. A vezetékes hálózatok liberalizálódása megváltoztatta a közép- és kelet-európai országok távközlési piacát: ez alacsony tarifákban, jobb ügyfélvonalakban (szervizellátásban) és új szolgáltatásokban nyilvánul meg. A vezetékes hálózatok rossz minősége miatt a csatlakozó országokban a távközlési piacot a mobilszolgáltatás határozza meg.Óriási adókedvezmények A kelet-európai országok nagy adókedvezményekkel csalogatják a nyugat-európai befektetőket. A magyar kormány például 2011-ig adómentességet adna a Siemensnek, ha az áttelepülne Magyarországra. Szlovákia és Lengyelország a vállalkozói bevételek után 19 százalékos adót vet ki, Magyarország 18 százalékos, Litvánia csak 15 százalékos adót, Németországban viszont 39 százalék a vállalkozói adó. A német szoftverpiacot igazából a Siemens igazgatójának, Heinrich von Pierernek a kijelentései rengették meg: közölte ugyanis, hogy Magyarországra szándékozik áttelepíteni a mobiltelefon-gyártást, hacsak a 2000 német dolgozó nem hajlandó hosszabb időn át béremelés nélkül dolgozni. S szinte nyomban akadtak követői: Karl-Heinz Streibich, a Softvare AG elnöke már azt mérlegeli, hogy van-e jövőjük a Németországban kifejlesztett szoftvereknek. Német programozók ezrei vannak munka nélkül, és szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy Magyarországon egy szoftvermérnök óradíja átlagosan feleannyi, mint Németországban. Szlovákiában pedig a magyar átlagnak is csak a feléért dolgoznak, és Indiáról még szó sem esett. Egy biztos: a német IT-szakembereknek már a “saját ajtajuk előtt" kell szembenézniük a versenyképtelenséggel. De az áttelepülés nem május elsejével kezdődött; a Siemens már korábban Lengyelországban, Wroclawban telepítette le szoftverfejlesztő központját, s ott a kilencvenes évek vége óta körülbelül 200 szoftvermérnök dolgozik mobiltelefon-hálózatos és szolgáltatóknak szánt programokon. A Siemens Csehországban is sikeres: az általa készített mobiltelefonok az elsők a piacon. A kelet-európai államok információtechnológiai szempontból kifizetődő és hozzáértő környezettel szolgálnak, és ez más neves vállalkozásokat is feléjük fordít. Például a DHL-t: ezer munkahelyet adó európai számítóközpontját Londonból Prágába telepítette; az amerikai General Electric meg Bukarestbe tette át az egyik számítóközpontját, és a Citibank máris 300 informatikust foglalkoztat a lengyelországi Olsztyńban. Az SAP-szolgáltatásokkal foglalkozó bielefeldi Intelligence AG pedig úgy takarékoskodott a költségekkel, hogy – tekintettel a németországi helyzetre – főleg otthon kemény megszorításokat vezetett be; ezzel igyekezett nyugodtabb vizekre evezni. Sok üzleti tevékenység és fiók esett ennek áldozatul, de a lengyel, szlovák, szlovén, cseh és magyar telephelyek megmaradtak; rajtuk kívül Oroszországban és Ukrajnában is van képviselete. Egyelőre mindenki csak az előnyökre figyel: arra, hogy a kelet-európai informatikusok rugalmasak, lelkesek, és tanulni akarnak. Erre sok német szoftverfejlesztő vállalkozásnak fel kellene figyelnie. És arra is, hogy az informatikusoknak követniük kellene a kelet felé vándorló cégeket az új piacokra, és ki kellene használniuk az offshore előnyeit. Az áttelepülésnek azonban vannak árnyoldalai is. A csak részben kiépített kommunikációs infrastruktúra, a növekvő infláció veszélye, az EU-támogatások és az adókedvezményekről szóló tárgyalások bizonytalan kimenetele – mind-mind csökkentik a megtakarítás esélyét.Ki miben tudós?• Az EU–15 adataival összevetve Csehországnak a legjobbak a mutatói. • Műszaki tekintetben a balti országok vezetnek: jól ismerik és használják internetes és online technikákat. • Észtország első a mobil távközlés műszaki megújításában és a mobilszolgáltatásokban.• Litvánia magasan képzett és olcsó munkaerővel vonzza a külföldi befektetőket. • Lengyelország a legnagyobb információtechnológiai és távközlési piac Kelet - és Közép-Európában: 39 százalékos a piaci részesedése. • Magyarországon a távközlés a piacvezető. Ezen a területen erőteljes a fejlődés – más kelet-közép-európai országokban azonban még erősebb. • Szlovákiára az IT-szolgáltatásokban való gyarapodás jellemző; 2004-re ezen a területen 13,3 százalékos növekedés várható. Itt a legnagyobb a mobiltelefonpiac a csatlakozó országok közül: a lakosság 70 százaléka kötött szerződést mobiltelefon-használatra.• Szlovéniának is a mobil kommunikáció az erőssége; itt a lakosság 85-ának van mobiltelefon-szerződése. A középréteg felfedezi Közép-Európát Ameddig a nagy vállalkozásoknak – az SAP-nek, a Daimler-Chryslernek, a Siemensnek – megvan a szükséges know-how-juk és tőkéjük, hogy helyben követhessék a projektek levezetését és ellenőrizhesse a minőséget, addig számukra egy ázsiai forráskihelyezés érdekesebb, mint egy kelet-európai. A kis- és középvállalkozások viszont gyakran alábecsülik a veszélyeket és egy kínai vagy indiai csapat irányításával járó többletkiadásokat. Ezért a szakmabeliek azt javasolják, hogy nekik közép- vagy kelet-európai partnerrel kellene kezdeniük. Ebben nagy szerepe van a földrajzi szomszédságnak és a kulturális közelségnek, s még a nyelvi nehézségek is könnyebben legyőzhetők. Az sem lényegtelen, hogy ezekben az országokban a jogrendszer a megfelel nyugatinak, és ez biztonságot ad a vállalkozásoknak. A Deloitte&Touche tanácsadó vállalat a távközlési szektor vizsgálatából arra a következtetésre jutott, hogy a forráskihelyezés sokszor csökkenő kiadásokhoz és jobb minőséghez vezet. Az új EU-országokban azonban már nő a kereset, és a magyar vállalkozók Romániába helyezik át az IT-projekteket, mert ott még kisebbek a költségek. Az új EU-országokban még öt-tíz évig érdemes offshore projektekbe befektetni, azután újból más országok után kell majd nézni. Az új országok nemzetgazdaságának növekedésével együtt jár a bérek közeledése a nyugati színvonalhoz. Az Európai Unió gazdasági teréhez való csatlakozás az árak növekedéséhez vezet, és emiatt növekednek a fizetések és a személyi jellegű kiadások is. A Towers Perrin Tanácsadó iroda szerint a legmagasabb fizetésnövekedés ebben az évben Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban vélhetőleg 5 százalékos lesz. S ha így történik, akkor évről évre csökken majd a most taggá vált országok még meglevő előnye.Computerwoche Fordította: Both Péter EU-csatlakozás