Ez vár a Brexit után az EU-munkavállalókra

Theresa May a Brit Iparszövetség (CBI) hétfőn Londonban rendezett éves kongresszusán felszólalva kijelentette: az Egyesült Királyság értékeli azt a hozzájárulást, amelyet a bevándorlás nyújt hosszú évek óta a brit gazdaság fejlődéséhez. A kormányfő szerint a külföldről érkezők a jövőben, a Brexit után is kedvező hatást gyakorolnak majd az ország életére.

Hozzátette ugyanakkor: az EU-tagság megszűnése után teljes mértékben a brit kormány hatáskörébe tartozik majd annak ellenőrzése, hogy ki utazhat be az Egyesült Királyságba.

Theresa May szerint ennek megfelelően megszűnik az a helyzet is, hogy az Európai Unióból érkezők szakképzettségüktől vagy szakmai tapasztalataiktól függetlenül "beállhatnak a sor elejére, a Sydneyből érkező mérnökök vagy a Delhiből érkező szoftverfejlesztők elé".

A brit kormányfő szerint a majdani új bevándorlási rendszer nem azt veszi majd figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy miben tehetséges, milyen szakképesítést tud felmutatni.

Theresa May szerint ez szolgálja a brit üzleti szektor érdekeit is, mivel egy ilyen bevándorlási rendszer alapján az Egyesült Királyság az egész világon vonzó helyszínné válhat "a legragyogóbb elmék" számára.

A brit kormányfő által hétfőn felvázolt majdani bevándorlási rendszer gyakorlatilag megfelel a brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee - MAC) nemrégiben ismertetett ajánlásainak.

A MAC javaslatcsomagja szerint a Brexit után alapesetben már nem lenne indokolt az EU-ból és a máshonnan érkezők nagy-britanniai letelepedésének és foglalkoztatásának egymástól eltérő szabályozása, mivel a migráció gazdasági hatása nem alapvetően a külföldi munkavállalók nemzetiségétől, hanem szakképzettségüktől, koruktól, foglalkoztatottsági rátájuktól és az általuk igénybe vett közszolgáltatásoktól függ.

A MAC jelentése hangsúlyozta azonban azt is, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó külföldi EU-munkavállalók a brit költségvetés és a szociális ellátórendszer jelentős nettó befizetői: a 2016-2017-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal (1700 milliárd forinttal) több adót fizettek az általuk igénybevett jóléti ellátások és közszolgáltatások költségénél.

A brit üzleti szektor szakmai szervezetei jó ideje folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül.

A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy országos átlagban 12,6 százalék, Londonban viszont csaknem 50 százalék a külföldi EU-munkavállalók aránya a súlyos munkaerőhiánnyal küszködő építési ágazatban.

A Brit Iparszövetség vezérigazgatója a CBI hétfői kongresszusán, Theresa May előtt tartott beszédében súlyosan bírálta a kormány Brexit-stratégiáját. Carolyn Fairbairn kijelentette: a Brexit "felemészti" a kormány minden adminisztratív kapacitását, és "felemészti a brit üzleti szektort is".

MTI